TGM: Ausztromarxizmus és „vörös Bécs” « Mérce

Az ausztromarxizmus és az osztrák forradalmi szociáldemokrácia történetének egyik fejezetéről már írtam itt kevéssé olvasott esszét. [1] Éppen ez az esemény – Friedrich Adler, a szociáldemokrácia egyik vezetője erkölcsi okokból, lelkiismeret-furdalástól és az első világháború miatti tehetetlen fölháborodástól vezettetve lelövi gróf Stürgkh osztrák miniszterelnököt, bevárja a kiérkező rendőröket, elítélik – illusztrálja azt a válságot, amely nemcsak a Habsburg-monarchia egészét fogja át, hanem a rendszer radikális ellenzékét is. 1918 forradalmi ősze Közép-Európában holmi vitaféleség középpontjába került a mai Magyarországon. Megszólalt Orbán miniszterelnök is, aki gróf Tisza István életművét méltatta. Stramm ellenforradalmi beszéd volt, méltatlan Tisza emlékéhez, és a köztársasághoz, amelynek a vezetői elítélték a már hatalmát vesztett Tisza elleni értelmetlen és erkölcstelen merényletet (1918. október 31.). Erre számíthattunk. (A forradalmár, aki a háború alatt meg akarta ölni...