Oroszország a vitatott hovatartozású Kuril-szigeteken hadgyakorlatozott – számolt be a japán média.
A műveletre napokkal azután került sor, hogy Moszkva az ukrajnai háború nyomán hozott japán szankciók miatt megszakította a béketárgyalásokat Tokióval.
A hadgyakorlatra több mint háromezer katona részvételével került sor, és több száz katonai felszerelést próbáltak ki – írta az Interfax orosz hírügynökség a hadseregre hivatkozva.
Az orosz fél nem közölte, hol került sor a hadgyakorlatra, de
a japán média szerint azon a területen, amelyet a Szovjetunió a második világháború végén szerzett meg Japántól, s amelyre Tokió még mindig igényt tart.
A Kuril-szigetek 1300 kilométer hosszan terül el a japán Hokkaidótól az orosz Kamcsatka félszigetig. A szigetcsoport a második világháború óta Oroszországhoz tartozik, de Japán igényt formál a négy legdélebbi szigetre, Kunasirra, Iturupra, Sikotanra és a Habomai szigetcsoportra, amelyeket Északi Területeknek nevez. A területi vita miatt még mindig nem született meg a világháborút lezáró békeegyezmény a két ország között.
A Kreml hétfőn közölte, hogy nem folytatja a béketárgyalásokat Japánnal, miután az nyíltan barátságtalan álláspontot képvisel Oroszországgal szemben.
Moszkva jelezte: leállítja a japán állampolgárok vízummentes beutazását a Kuril-szigetekre és kilép a Japánnal a szigetek déli vonulatán kialakítandó közös gazdasági tevékenységről folytatott párbeszédből is. Oroszország emellett blokkolja Japán partneri státusát a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésben folytatott ágazati párbeszédben.
Japán több szankciócsomagot is bevezetett Oroszországgal szemben az ukrajnai háború miatt. Az exportkorlátozások mintegy 300 fajta áru és technológia szállítását tiltják, közöttük a félvezetőkét, valamint a tengeri és repülésbiztonsági, a távközlési berendezéseket, a katonai rendeltetésű termékekét, beleértve a fegyvereket, a szoftvereket és az olajfinomító berendezéseket.
A korlátozások 49 orosz vállalatra és szervezetre érvényesek. A japán kormány ezenkívül személyes szankciókat vetett ki az orosz vezetők, köztük Vlagyimir Putyin elnök, valamint orosz üzletemberek ellen.
Az orosz döntést Kisida Fumio japán miniszterelnök kedden megalapozatlannak és elfogadhatatlannak nevezte.
20 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Öld meg mimd, isten majd szétválogatjka.
Újra ítiópm ó, göheogy te is merérsd: MEGÖLLREK basts meg !!!
Amikor haza indultam, azt még nem tudtam, hogyan teszem rendbe az életem, de azt , igen, hogy nem vagyok egyedül.
Érted már a soóöttsékóg ötbóven átanyaltát??
(Hű baszd meg!)
Nem tudom, mennyire urban legend, nincs is kedvem keresgélni, de egy időben elterjedt, hogy a székely góbék a fasorban sincsenek a japánokhoz képest. Történt ugyanis, hogy beléptek a NATO-ba, ott meg felkérték őket a katonai jellegű kiadások emelésére. Erre ők csak sajnálkozva széttárták a karjukat: emelnének ők, de a világháborút lezáró szerződések ezt nem teszik lehetővé.
Volt egy másik is, a nagy és gazdag Amerika próbált segítséget adni a háború utáni gazdasági fejlesztésekhez, de lehetőleg úgy, hogy adjon is, meg ne is. Adtak tehát technológiát és terveket autógyártáshoz. Utána persze már vakarták a fejüket, amikor Amerikában már csak elvétve voltak amerikai kocsik, japán bezzeg minden sarkon két tucat.
Mondom szóbeszéd, de lehet benne valami.
(milyen fa volt?)
A jők nem tudnek ezu ellemn teenk semmot.
csak egy lehetőségük ven: elviselik a háborút és vala járó kovetjezmxényekez.
Tanulni, tanulni, tanulni...jó fej volt az öreg.
Kisiskolásként régész akartam lenni. Nyomon követni, ki, mi honnan indult, és hová, mi módon ért el: szellemi mámor. :)
Következésképpen nagyon szerettem a történelmet - érdekes, hogy a magyar érdekelt a legkevésbé - , de a japán és a koreai a legizgalmasabbak közé tartozott.
Amikor Japán partjai előtt megjelentek az amerikai hadihajók, és a kanavagai egyezmény értelmében meg kellett nyitniuk az ország gazdaságát a nemzetközi kereskedelem előtt, némi kitérő - polgárháború - után Japán viharos gyorsasággal lépett az ipari nagyhatalommá válás útjára. Pedig egy szegény feudális állam volt.
Választhattak, és őket a fejlődés motiválta.
Lehetne példa sok-sok ország számára, de ehhez meg kell érni. Ami különbbé teszi őket, az az, hogy ugyan átvették a nyugati módszereket, de aztán a saját hagyományaikhoz igazítva tovább fejlesztették őket. Mondanám, hogy a saját népük oldalára álltak. :)) De ennek a megértéséhez Orbán ijesztően kevés lenne.
A fa? Magas volt, nagy lombozattal, erős, vastag törzzsel. És visszaölelt. :) Jó, csak virtuálisan, de úgy szívből. :) És nem tudom, milyen fajta, de akkor és ott, ez nem számított.
Egyre gyakrabban nézek koreai filmeket. Történelmi témájú kalandfilmeket feliratosan. A japán korszakom régebben volt, de az sincs elfelejtve. A kényszerű modernizáció és a hagyománytisztelet összeütközéséről meglepően jó film Az utolsó szamuráj. Patetikus persze, meg idealizált hősökkel van tele, meg nyilván messze van a történelmi hűségtől, de akkor is.
Tetszik ahogy adaptálták a klasszikus drámairodalmat, pl. Macbeth és a Lear király. Úgy tudom, magyar irodalmat kínaira ültettek át, japán próbálkozásokról nem hallottam, ami persze nem jelent semmit.
Nyírfára tippeltem, bár azt egészen biztosan megjegyezted volna.
Óbudán, ha felsétálsz a Szépvölgyi úton , meglepően sok fenyőt találsz. Régebben, legalábbis , volt belőlük szép számmal. Gyerekként rengeteget kirándultam a családdal, jóapám természetmániás volt, télen sem menekültünk. :) De milyen jó is volt, amikor méltóságunkat veszítve csúsztunk a jeges árkokban, a legkülönbözőbb pozitúrákba rendeződve. Bepisiltünk a nevetéstől. :)
Láttad A palota ékkövét? Többször is megnéztem.:) De ennél is jobban tetszett, rabul ejtett A Silla királyság ékköve. Mestermunka.
Nagyon izgalmas világ. Az utolsó szamurájt annyiszor nézem meg, ahányszor adják.
Az embernek szüksége van ezekre a hősökre, hogy ne vesszenek ki olyan hívószavak, mint a barátság, a becsület, az erkölcs. Tom Cruise hatalmasat alakított. Most, hogy erről beszélünk, beugrott, hogy lehet valami kis hasonlóság az általa alakított százados és @driv3r között.
Új hozzászólás