Ismét az Orbán-kormány az egyetlen, ami kimaradt egy közös uniós nyilatkozatból

Magyarország nem ítéli el a belarusz rezsim embertelenségét.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szjarhej Alejnyik fehérorosz külügyminiszter a magyar-belarusz gazdasági vegyesbizottság ülését követően tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. április 12-én. MTI/Kovács Attila

Magyarország egyedüliként nem csatlakozik ahhoz az EU svéd elnöksége által jegyzett közleményhez, amely egy friss EBESZ-jelentés nyomán elítéli az emberi jogi helyzetet Belaruszban – írja a Szabad Európa.

A Hervé Ascensio által írt és az EBESZ állandó tanácsában csütörtökön bemutatott jelentés a 2020 óta kialakult helyzetet vizsgálta – ebben az évben a belarusz diktátor, Aljakszandr Lukasenka cslással választást nyert, az emiatt induló tüntetéssorozatra pedig erőszak volt a rezsim válasza. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a minszki rezsim durván megsérti az emberi jogokat és adós az EBESZ keretében tett kötelezettségvállalásainak teljesítésével. A svéd soros elnökség által az EU26-ok nevében kiadott nyilatkozat például így fogalmaz:

Az EBESZ-jelentéstevő következtetései rendszerszintű és államilag vezérelt erőszakra derítenek fényt, és összhangban vannak a belarusz emberi jogi helyzetre vonatkozó kritikus véleményünkkel.

Nem ez volt az első és vélhetően nem is az utolsó olyan eset, amikor a magyar diplomácia elhatárolódik másik 26 uniós partnerétől, effektíve megakadályozva ezzel, hogy az EU27-ek nevében közös álláspont szülessen.

Egyelőre nem tudni, hogy a magyar kormány miért maradt ki egy újabb uniós külpolitikai nyilatkozatból, amely egy, az EBESZ által felkért jogászprofesszor jelentésének megállapításaira reagált. Egyes megfigyelők szerint ez azért is furcsa, mert a magyar kormánynak múlt héten nem volt problémája egy közös EU-nyilatkozat elfogadásával, amely az ukrajnai gyermekek elrablását „emberiség elleni bűnöknek” minősítette.