Dagad a botrány az Operaházban, sorra adják be a felmondásukat a művészek – Most a legnagyobb hazai balettművész távozik

Alig két hete derült ki, hogy Ókovács Szilveszter marad az Operaház igazgatója, de azóta csak egyre nagyobb a botrány.

Fotó: MTVA/ Zih Zsolt

Tegnap derült ki, hogy Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgató azonnali hatállyal elbocsátotta Kesselyák Gergely első karmestert, aki – tíz másik jelölttel együtt – elindult a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kiírt főigazgatói pályázaton. Információk szerint a szakmai bizottság egyhangú szavazással őt javasolta az Operaház élére, ez senkit nem érdekelt, a kulturális tárca vezetője újra Ókovács Szilvesztert nevezte ki. 

Rost Andrea is pályázott a Magyar Állami Operaház főigazgatói székére, de ma a közösségi oldalán tette közzé, hogy nem folytatja a munkát a Magyar Állami Operaházban.

„Már nyáron – a főszereplésemmel meghirdetett – A varázsfuvola-előadásokon sem lépek színpadra. A közeljövőben nyugodt, támogató közegben szeretnék értékes művészeti projekteket teremteni, minden ilyen színházi és koncertfelkérésnek örömmel teszek majd eleget” – írta az operaénekesnő.

Alighogy megjelent Rost Andrea bejelentése, hogy nem írja alá az Operaház által felkínált szerződést, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri irodáiból eljutott az Index szerkesztőségébe egy levél, amelyben a ma élő egyik legnagyobb balettművész, a Kossuth-díjas ifj. Harangozó Gyula koreográfus, balettmester, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze benyújtja Csák János kulturális és innovációs miniszterhez a lemondását. Döntésében csak megerősítette az, ami Kesselyák Gergellyel történt – írja az Index.

Mint írja, ő is sajnálattal hozta meg a döntést, hogy lemond a Harangozó Gyula-díj bizottságának elnöki tisztségéről és tagságáról. „Elhatározásomat elsősorban a Harangozó Gyula-díj, másodsorban

AZ OPERAHÁZ FŐIGAZGATÓI PÁLYÁZATA SZAKMAI BIZOTTSÁGÁNAK EGYHANGÚ AJÁNLÁSAINAK FIGYELMEN KÍVÜL HAGYÁSÁVAL INDOKLOM.

Méltatlannak tartom, hogy a különböző bizottságokba felkért, hatalmas tapasztalattal bíró és komoly sikereket felmutató, jelentős művészek egyhangú véleményét művészetszakmai kérdésekben ilyen módon ignorálják” – írja ifj. Harangozó Gyula.

A Harangozó Gyula-díjjal kapcsolatban szomorúan tapasztalja, hogy míg egy Liszt Ferenc- vagy Erkel Ferenc-díjjal kitüntetett művész minden nehézség nélkül meghallgathatja e kiváló művészek remekműveit – hiszen ezek a darabok több színházunk és zenekarunk repertoárján folyamatosan elérhetőek –, addig egy Harangozó Gyula-díjjal kitüntetett művész csak csodálkozhat azon, hogy a magyar állam arra méltónak tartotta Harangozó Gyulát, hogy állami díjat nevezzen el róla, de arra nem, hogy műveit elérhetővé tetesse az utókor számára.

IFJ. HARANGOZÓ GYULA MINDEHHEZ HOZZÁTESZI, HOGY KESSELYÁK GERGELY OPERAHÁZI SZERZŐDÉSÉNEK VÁRATLAN MEGSZÜNTETÉSE CSAK MEGERŐSÍTI ABBAN, HOGY HELYESEN DÖNTÖTT.

Kesselyák Gergely főigazgatói pályázatában a nemzetközi tekintélyű ifj. Harangozó Gyulát kérte fel balettigazgatónak. Feladata a magyar balettszakma konszenzusának helyreállítása és az új vezetői generáció kinevelése – lett volna.