Orbán a rács rossz oldalán áll

Barátom, aki nem is oly rég igazán befolyásos szereplője volt a magyar közéletnek, azt mondja: Orbán, Orbánék nem úszhatják meg. Nézek rá csodálkozva, sosem tartozott a naiv emberek közé, mire így folytatja: feltehetően nem most, valószínűleg nem is a közeljövőben, de egyszer számot kell adnia/adniuk mindarról, amit tett(ek). Lehet, hogy ez csak tíz év múlva lesz, az is előfordulhat, hogy akár harminc év elteltével, de megúszni nem fogja/fogják. Vagy menekülnie, menekülniük kell, vagy súlyos büntetés lesz a vége. De, hogy ez lesz a vége, teszi hozzá, abban egészen biztos. Akarok is hinni, meg nem is a barátomnak. Akarom hinni, hogy az intézményesített, törvényesített lopás nem maradhat következmények nélkül, de nem akarom hinni, hogy ehhez évtizedekre is szükség lehet. Nem akarom hinni, hogy a "reformok működnek" blöffjén nem látnak át az emberek, és azt sem akarom hinni, hogy a meghunyászkodás évekig, évtizedekig meghatározó létformája lesz a magyar embereknek.