Karácsony: "Érdekelné a költőt, hogy vajon melyik versét veszik szájukra a dicsőséges nagyurak"

Budapest, miként sok szabad magyar város, köztársaság. Budapest köztársaság és az is marad – hangoztatta a főpolgármester a március 15-i nemzeti ünnepen rendezett Szabadságmenet elnevezésű eseményen a fővárosban.

Fotó: Karácsony Gergely főpolgármester beszédet mond az ADOM Diákmozgalom, a Pedagógusok Szakszervezete, a Civil bázis, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és az Egységes Diákfront „Szabadságmenet” elnevezésű, az oktatás fejlesztését követelő demonstrációján Budapesten, az Andrássy úton 2023. március 15-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Karácsony Gergely beszédében úgy fogalmazott, hogy

a köztársaságot száműzték az országunk nevéből és száműzték az állam működéséből is.

Szavai szerint ugyanakkor a köztársaság ott van a szabad önkormányzatokban, a civilek munkájában, a tanárok és a diákok mozgalmában, az orvosi kamarában, a városvédők és jogvédők küzdelmeiben, a helyi civilekben, közösségekben.

A főpolgármester azt mondta, hogy a köztársaságért zajló küzdelem "nemcsak, sőt egyre kevésbé" a pártpolitika felszínén zajlik. Karácsony Gergely egyúttal a köztársaság ügyét az ellenzéki pártok, a "szabad önkormányzatok" és a civilek közös ügyének nevezte, majd a 2024-ben esedékes önkormányzati választásokra utalva a "szabad városok" megvédését és számuk gyarapítását sürgette.

Kifejtette: régen a városok úgy védték az értékiket, hogy falakat emeltek, ma azonban úgy, hogy "ledöntjük ezeket a falakat, hogy még többet tehessünk a békéért, a szabadságért és az egyetértésért". Azért "vagyunk újra együtt, mert eszünk ágában sincs alattvalónak lenni".

Mindazokkal, akik ma kokárdát viselnek a szívük fölött, közös a sorsunk, egyek vagyunk. Egy köztársaság, egy nemzet, egy haza

- hangoztatta.

Szólt arról is, hogy a 175 éves magyar forradalmat és szabadságharcot a 150 éve egyesített Budapest köszönti Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján.

Karácsony Gergely a miniszterelnök Kiskőrösön tartott ünnepi beszédére utalva úgy vélekedett: érdekelné a költőt, hogy "vajon melyik versét veszik szájukra a dicsőséges nagyurak".

Bennünket az (...) hozott össze, hogy legyünk jobbak, nemesebbek a dicsőséges nagyuraknál

- fogalmazott, majd keserű felismerésnek nevezte, hogy "nem tettünk még eleget" a szabadságért, "ha megint van okunk a szabadságunkat félteni".

Kezdjük azzal hogy lemossuk a gyalázatot (...), nem engedjük, hogy ismét páriává legyen a hazánk Európában

- mondta.

A főpolgármester úgy vélte, hogy 1848 "nagyszerűsége és tragédiája" is abból fakadt, hogy Európa népei csak együtt lehetnek szabadok. "Aki ma kokárdát hord, annak azt is ki kell mondania, hogy szabadságot és békét Ukrajnának, Magyarországnak és minden népnek" – jelentette ki.

Közölte:

a Szabadságmenet nem ma ér véget, hanem ma kezdődik, "találkozunk ugyanitt ugyanígy, sőt ha lehet kicsivel többen".

Az esemény résztvevői 15 órakor indultak a Hősök teréről, ahova nem sokkal 17 óra előtt érkeztek meg. A felvonulók a többi között "a történelmet mindig az ifjúság írja" feliratú molinót tartottak fel, illetve nemzeti lobogót és a Tanítanék mozgalom jelképévé vált kockás zászlót is lengettek.