Nőtt itthon a munkanélküliek száma, miközben új állást legalább kilenc hónap után találtak az álláskeresők. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közben ünnepel, és közölte, hogy a kormány megvédte a munkahelyeket.
KSH: 3,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta májusban
A munkanélküliek száma májusban 186 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
A jelentés szerint a 2023. március-májusi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 27 ezerrel, 191 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 3,9 százalékra nőtt.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 104 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett, a nőknél a munkanélküliek száma 88 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 3,8 százalékra nőtt.
A 15-24 éves munkanélküliek száma 36 ezer, munkanélküliségi rátájuk 12,0 százalék volt, a KSH adatai szerint az összes munkanélküli 18,7 százaléka ebből a korcsoportból került ki.
A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra nőtt, míg az 55-74 éveseké nem változott, 3,1 százalék volt.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,7 hónap volt, a munkanélküliek 36,3 százaléka legalább egy éve keresett állást.
Május végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 2,1 százalékkal, 229 ezer főre csökkent – olvasható a KSH gyorsjelentésében.
Fotó: Pixabay cco
KSH: 4 millió 713 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma májusban
Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 713 ezer fő volt, 26 ezerrel több, mint egy éve
- közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
A 2023. március-májusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbinál 10 ezerrel több, 4 millió 704 ezer volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 14 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 5 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent a KSH gyorstájékoztatója szerint.
A 15-64 évesek közül 4 millió 588 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,5 százalék volt március-májusban. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 428 ezret tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,8 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 161 ezer volt, a foglalkoztatási ráta 0,4 százalékponttal, 70,2 százalékra emelkedett – közölte a statisztikai hivatal.
A fiatalok (15-24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 262 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk 0,4 százalékponttal, 26,6 százalékra csökkent.
Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 87,8 százalékra mérséklődött, míg az idősebb (55-64 éves) korosztályban 3,6 százalékponttal, 68,5 százalékra nőtt a KSH jelentése szerint.
Czomba Sándor: a kormány megvédte a munkahelyeket, egyre többen dolgoznak, a munkanélküliség csökken
A kormány megvédte a munkahelyeket, egyre többen dolgoznak, a munkanélküliség csökken
- közölte Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca pénteki közleménye szerint.
A kormány a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is megvédte a munkahelyeket, éves alapon 26 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma, így 2023 májusában már 4 millió 714 ezren dolgoztak: 2010 óta 1 millióval dolgoznak többen, miközben a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra csökkent.
A munkanélküliek száma 2010 májusához képest 286 ezerrel mérséklődött, Debrecen és Szolnok összlakosságával egyenértékű számban csökkent – írják a közleményben.
A szaktárca hangsúlyozta: a kormány célja, hogy fenntartsa a dinamikus gazdasági növekedést, megvédje a munkahelyeket, a családokat és a magas beruházási aktivitást. Ennek érdekében 2030-ig 500 ezerrel szükséges növelni a foglalkoztatottak számát, ezt szolgálja a nemrégiben elfogadott, vendégmunkásokra vonatkozó törvény is.
A kormány határozott elvi döntése szerint külföldi munkaerő alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek.
A vállalkozások stabilitása és a munkahelyek megvédése érdekében a kormány gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el, ami árplafont vezet be egyes szektorokban az áramárra vonatkozóan, valamint lehetővé teszi, hogy a gyógyszerforgalmazók, beruházásaikat figyelembe véve, leírják az extraprofitjuk felét – emelték ki a közleményben.
18 hozzászólásarrow_drop_down_circle
- az sokkal érthetetlenebb,hogy a kukák miért ragaszkodnak hozzájuk.
szt. istván értelmesebb ember volt,mint ez a mostani nem európai fölkapaszkodott döbrögi,aki harácsol mint a mongol hordák,közben játsza a jászolba született kisjézust...
Új hozzászólás