Orbán Viktor csúnyán melléfogott: Csupán egy jóslata jött be 2023-ban

A szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt történtek már előrevetítették, mi vár ránk 2023-ban. Miközben az egész ország a másnapi szentestére való előkészületek lázában égett, a kormány különös karácsonyi meglepetéssel szolgált – írja az Mfor.

A lap szerint 2022. december 23-án este 11 óra környékén megjelent a Magyar Közlönyben az extraprofitadókról szóló rendelet módosítása, amely a gyógyszergyártókra egy árbevétel-arányos különadót rótt ki.

Hamar kiderült, miért kellett az ötödik Orbán-kormány megalakulása utáni napokban a hazai gazdasági szereplők jelentős részét – bankokat, biztosítókat, nagy kereskedelmi láncokat, energiaipari és kereskedőcégeket, telekommunikációs vállalatokat és légitársaságokat – érintő sarcolásból akkor kihagyott gyógyszergyártókat is extraprofitadóval sújtani.

Méghozzá azért, hogy a 2023-as központi költségvetés GDP-arányos hiánya ne legyen magasabb az előirányzott 3,5 százaléknál.

Ez a toldozgatás-foldozgatás aztán az idei évet végigkísérte. A 3,5-ből hamar 3,9 százalék lett, október elején pedig 5,2. Az eredetihez képest szokatlanul nagy elszaladást a kormány a jelentősen megemelkedett kiadásokkal magyarázta, de azt valójában két tétel okozta, a rezsivédelemre és a honvédelemre fordított összegek növekedése.

A lap emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktorék nem tudtak kibújni a bőrükből, Brüsszelt tették felelőssé azért, hogy a magyar honvédelmi kiadások a GDP 2 százalékáig srófolódtak, mondván, Magyarország évek óta kéri az Európai Bizottságtól az uniós határok védelmére fordított határvédelmi költségek megtérítését, amelyek összege eléri a 650 milliárd forintot.

Merthogy hiába nevezte a kormány féltucat 2022-es rendkívüli teljesítményei egyikének Orbán az egy évvel ezelőtti karácsony előtti szokásos nemzetközi sajtótájékoztatóján a megállapodást az uniós pénzekről ma már tudjuk, hogy egészen az idei év végéig kellett várnunk arra, hogy felszabadítson forrásokat Brüsszel, s akkor sem az egész kontingenst, hanem annak csak egy, 10,2 milliárd eurós, vagyis jelenlegi árfolyamon mintegy 3800 milliárd forintos részét.

A költségvetés hiánya sem ugrott volna meg ennyire, ha valóra vált volna Orbán azon célja, hogy Magyarország kimaradjon az európai recesszióból. Egészen májusig hitegetett a már akkor is a kormány első számú gazdaságpolitikusának számító Nagy Márton, hogy a GDP 2023-ban 1,5 százalékkal lesz majd magasabb a 2022-esnél. 

Ehelyett a második negyedév is mínuszos lett, méghozzá akkora mértékű, 2,4 százalékos, hogy az már bizonyossá tette, nem jöhet ki a Nagy által megálmodott 1,5 százalékos gazdasági növekedés.

De nemcsak a GDP-k összevetésében lettünk sereghajtók. S itt most nem a beruházások, az ipar és a kiskereskedelem többször is két számjegyűre rúgó negatív mutatóira utalunk, hiszen éppen ezek a tényezők idézték elő a GDP zuhanását. 

A másik minket, polgárokat nagyon is érzékenyen a 46 százalékot is elért élelmiszerinfláció alapján joggal mondhatni, húsbavágóan érintő negatív európai uniós rekorder mutató az infláció volt. Amelynek éves szintje ugyan a januári, több mint negyedszázada nem látott magas, 25,7 százalékos szintről novemberre 7,9 százalékra csökkent s decemberben akár a 6 százalék közé ereszkedhet, ez még nem változtat azon a tényen, hogy még mindig a legmagasabb a 27 tagállamot számláló EU-ban.

Mindössze Orbán lehet elégedett, miután egy éve még azt mondta, szeretnék a következő év decemberére egy számjegyűre csökkenteni az inflációt, s ez már két hónappal korábban, októberben megvalósult.

Bár ezt a kormány hajlamos lehet úgy interpretálni, hogy a piac elismerte a teljesítményét, ennek valójában a meglepően kedvező nemzetközi hangulat a fő oka, amit még az Izrael és a Hamász között októberben kitört véres konfliktus sem rontott el.