Keveset keresünk és ugyanolyan drága az élet, mint az EU többi országában.
A magyar lakosság fogyasztása az Európai Unióban a második legalacsonyabb volt 2022-ben. Ekkor még az utolsó helyen a bolgárokkal osztoztunk, ám a tavalyi 17 százalék feletti magyar infláció miatt 2023-ban a hazai fogyasztás valószínűleg az utolsó helyre csúszott vissza – tudta meg a népszava.hu.
Számolgatjuk a garasokat/Fotó: Stockfotó
Ennek okait vizsgálták a Magyar Nemzeti Bank szakértői ez nemrég publikált tanulmányban. A magyar háztartások azért költik a legkevesebbet, mert a legalacsonyabb a jövedelmünk – állították meg az elemzők.
Úgy vélik, az elmúlt években ugyan forintban jelentősen nőttek a háztartások jövedelmei, 2012–2022 között 140 százalékkal, ami a legmagasabb javulás az EU-ban, de euróban már korántsem ilyen impozáns az emelkedés. Euróban az EU-átlag kevesebb mint felét érik el a hazai bruttó átlagkeresetek, de vásárlóerő-paritáson is csak 64 százalékát.
A jegybank szakértői szerint ebből úgy lehetne kitörni, ha a kormány olyan ágazatokba vonzaná a tőkét, amelyek növelik az itthon maradó bruttó nemzeti jövedelmet.
A másik ok az infláció. A GKI Gazdaságkutató tanulmánya szerint az uniós csatlakozás óta eltelt húsz évben Magyarországon nőttek a leggyorsabban a fogyasztói árak azon 10 tagállam közül, amelyekkel egyszerre lett a közösség tagja.
2004 és 2020 között az Európai Unióban az átlagos éves áremelkedés 1 százalék volt. A Covid-válság utáni árrobbanásban az uniós infláció is megugrott, ezen időszak alatt összesen 20 százalék volt a drágulás, így húsz év alatt az árak 140 százalékkal emelkedtek az EU-ban. Mindeközben idehaza 240 százalékos volt a növekedés.
A hírt olvasván a hülyemagyar maffiahívők arcán széles mosoly: nemhiába szavaznak mindig újra és újra a maffiára!
Megvan azt eredménye!