Na hálistennek, megint mentik a devizahiteleseket. Pedig már eddig is elképesztő sikereket értek el. Ráadásul most verik keresztbe az egyetlen nagyjából érthető vezérelvüket: az érdemalapú társadalom kiépítését.
Kétségkívül nem volt kötelező felvenni ezeket a hiteleket. A fő felelős minden ilyen ügyben az adós. Mentesíteni a következményektől, az ellentétes a természetjoggal: Aesopusig kellene átírni a világirodalmat, hogy a tücsök megmentése igazságosnak látsszon. Ennek így az a tanulsága, hogy nyújtózkodj csak nyugodtan, majd állam néni lop neked egy hosszabb takarót. A segélyezés kultúrájának kiterjesztése ez, semmi más. Tökös széljobbos nem tapsolna ennek, hanem leköpné mint a magyarság elcigányosítását.
Ám a devizahitelek ügyében van felelősségük a bankoknak. Mohón, a szerződések után járó prémiumtól megrészegülve osztogatták a frank-, sőt a jenhitelt, és ők sem gondolkodtak többet, mint a hitelt felvevő közmagyarok, holott nekik illett volna a civileknél jobban érteni a pénzügyekhez. Telkeket adtak el a Holdon, aztán most negyedmillió család olvassa ijedten az apróbetűs részt, miszerint a Holdon egyébként nincs levegő. Volna abban ráció, hogy vállaljanak részt a veszteségből. Csak az a baj, hogy már túl sok áldozatot vállaltak olyan dolgokért, amihez viszont semmi közük.
Tóta W. Árpád írása a HVG.hu-n >>>
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás