Mesterházy a Financial Timesnak listázta a kormány hibáit

Mesterházy Attila írását közli az Orbán-kormányról a Financial Times felzárkózó gazdaságokra szakosodott blogrovata (beyondbrics).

Az MSZP elnöke felidézi Kenneth Rogoff neves közgazdásznak a davosi Világgazdasági Fórumon tett kijelentését, amely szerint a magas szintű oktatás, az erős innovációs képesség és a törvényesség uralma teremti meg Európa számára a fejlődés szilárd, hosszú távú alapjait.

Magyarországon azonban sajnos pontosan ezeket az értékeket és hagyományokat ásta alá leginkább Orbán Viktor az elmúlt három és fél év katasztrofális kormányzásával – írta Mesterházy Attila.

Az Orbán-kormány időszaka alatt Lengyelország, Szlovákia, a balti országok és Románia egyaránt túltett Magyarország teljesítményén a gazdasági növekedés, a beruházások és a fogyasztás tekintetében, annak ellenére, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter olvasatában a "tények" állítólag sikerről tanúskodnak – írta a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje.

A politikus szerint az oktatási rendszerben konzultáció nélkül végrehajtott, brutális, rosszul átgondolt kiadáscsökkentések tehetséges magyar fiatalok tízezreit kényszerítették arra, hogy külföldön tanuljanak.

Ennél is aggasztóbb és messzebbre ható jelenség, hogy az Orbán-kormány parlamenti szupertöbbségével visszaélve felszámolta a fékek és ellensúlyok rendszerét, amely minden valódi demokráciában a törvényesség uralmát szolgálja. Hibáktól és ellentmondásoktól hemzsegő törvények százait fogadták el a társadalmi és szakmai konzultációra tett leghalványabb kísérlet nélkül, ezzel egy időben pedig az Alkotmánybíróságot megakadályozták az új törvények zömének felülvizsgálatában. Az ebből eredő törvényi bizonytalanság és kiszámíthatatlanság aláásta az üzleti bizalmat, és a mindennapi élet összes aspektusára kihat – írta a londoni gazdasági napilap blogrovatában Mesterházy Attila.

Az MSZP elnöke szerint a kormány a válságadókkal megbénította a beruházásokat a távközlésben, a bankszektorban, a kiskereskedelemben és a gyógyszeripari szektorban, és ennek hatása átgyűrűzik az egész üzleti környezetre. A banki, az energia- és közmű-szolgáltatási szektorokban alkalmazott adózási és ármaximálási intézkedések meghirdetett célja a magyar lakosság állítólagos kizsákmányolásának megakadályozása, ám a valóságban ezek populista lépések, amelyek végső célja az ellenőrzés átjátszása e szektorok felett az Orbán Viktor belső köréhez közeli üzleti csoportoknak – írta.

Mesterházy Attila szerint az egységes adókulcs is a Fidesz-politika nagy felhajtással reklámozott eleme. Mindazonáltal a kétkulcsos személyi jövedelemadó eltörlésével az Orbán-kormány a magas jövedelműek javadalmazását növelte jelentősen az alacsony fizetésű alkalmazottak és alkalmazóik rovására. Ennek eredményeként a tízmilliós Magyarországon ma 4,5 millióan a szegénységi küszöbön vagy az alatt tengődnek – olvasható a cikkben.

Ilyen törvényi és gazdasági bizonytalanság közepette aligha meglepő, hogy a beruházások a 2000-ben mért szintre estek vissza. Ezt a gazdaságpolitikai "vívmányt" annak ellenére sikerült elérni, hogy a GDP-arányos nettó EU-juttatások 1 százalékról 3 százalékra nőttek – állapította meg.

A politikus szerint statisztikai torzítás a kormány azon dicsekvése, hogy nőtt a foglalkoztatás, és már több mint 4 millióan dolgoznak. Mindenekelőtt ebben a számban benne van számos külföldön dolgozó magyar is, akiknek tábora az Orbán-kormány alatt gyorsan gyarapszik, és számuk ma már legalább 300 ezer, de lehetséges, hogy ennél is több. Ehhez járul az Orbán-kormány által igencsak favorizált közmunkaprogram, amely 200 ezer embernek "biztosított" alacsony képesítést igénylő részmunkaidős állást. Mesterházy Attila közölte: egyetért azzal, hogy társadalmi szempontból ez is jobb, mint a munkanélküliség. A valóságban azonban a rendszer nem több, mint ragtapasz egy tátongó seben, pusztán átmeneti intézkedés, mivel az érintetteket nem készíti fel és nem képezi ki valós munkapiaci tevékenységre, így nem teremt tényleges GDP-növekedést, és nyilvánvalóan nem lehet tényleges foglalkoztatásnak tekinteni.

Most, hogy a felzárkózó piacokkal kapcsolatos nemzetközi hangulat rosszabbra fordult, az állítólagos sikerek ingatagsága óhatatlanul lelepleződött. Ezt mutatja, hogy az elmúlt néhány napban a forint kétévi mélypontra gyengült. Mindeközben az Orbán-kormány folyamatosan kommunikál "tényeket" a magyar lakosság, Európa és a világ felé, valójában féligazságokat, torzításokat és esetenként nyílt történelmi hamisításokat közzétéve – fogalmazott az ellenzéki politikus.

Mivel a hatalmon lévők amatőr és konfrontációs gazdaságpolitikája által teremtett körülmények közepette az ország képtelen arra, hogy jobban teljesítsen, a gazdaság érdekeit jobban szolgálná a kormányváltás az áprilisi választásokon – írta. Az EU-val, a szomszéd országokkal, a bankrendszerrel és a multinacionális vállalatokkal folytatott "szabadságharcnak" véget kell vetni. Magyarország érdeke a csatlakozás az euróövezeti tagság előtt kötelező ERM 2 árfolyamrendszerhez, amint ennek előfeltételei teljesülnek, és utána a felkészülés az euró bevezetésére a belátható jövőben. A hazai és a külföldi befektetők bizalmát helyre kell állítani, és jobb, kiszámíthatóbb üzleti klímát kell teremteni – olvasható a cikkben.

Az egyesült ellenzék öt politikai pártja ennek az ethosznak az alapján hozott létre érdemi választási lehetőséget mindazok számára, akiknek elegük lett az 1990-es demokratikus változások óta eltelt időszak legrosszabb magyar kormányából, és a szövetség ennek alapján fogja kormányozni az országot a választók támogatásával áprilistól – írta Mesterházy Attila.