Marika és Péter kisnyugdíjasok. Gyerekük nincs, együtt élnek 110 ezer forintnyi nyugdíjukból a nyolcadik kerületi kis lakásban. A gyógyszerek, a rozzant fűtés fizetése és az étkezés után választhatnak, milyen számlát nem fizetnek be hó végén. Felváltva tették meg naponta a külvilággal való kapcsolattartásra használt sarki boltig a 150 métert. Mindig azon viccelődtek, hogy együtt kéne meghalniuk, és akkor nem maradna a másikra a temetés költsége és kötelezettsége. De nem így történt. Egyik reggel Marika már hiába ébresztette Pétert, nem kelt fel. A mentők, akik 3 óra múlva érkeztek ki, megállapították a halált. A temetésre 2 hét múlva került sor. Barátaik már meghaltak, se kutyájuk, se macskájuk. Marika ott állt azon a februári reggelen az új köztemető kapujában. Reggel, indulás előtt még sírt kicsit, majd dupla adag vérnyomáscsökkentőt vett be. A ravatalozónál átadták neki Péter holttestét a koporsóban. „Viheti” – mondta a temető segédje flegmán. „Hova?” – kérdezte Marika. „A szociális parcellába, itt van két kilométerre. Szociális temetés, nem?” „De...” – felelte Marika, és állt némán egy ideig, majd épp megszólalt volna, amikor a segéd megelőzte, és rámutatott a táblára, amin a szociális temetés feltételei álltak. „De nyugodjon meg, a sírgödröt már megástuk!” – próbálta felvidítani. A törvény szerint a köztemető csak a holttest hűtését, tárolását vállalja, a szállításról a hozzátartozóknak kell gondoskodniuk. Méghozzá kizárólag önerőből, külső szolgáltatót nem vehetnek igénybe. Utóbbi esetben elveszítenék a térítésmentes temetésre való jogosultságot, mivel a szociális temetés lényege, hogy mindenki önként, fizetés nélkül vesz benne részt. A holttest szállítása saját járművel fel sem merülhet, a közegészségügyi hatóság a rendkívül szigorú előírások miatt nem engedélyezné. Egy koporsó pedig száz kiló is lehet, kézi erővel történő szállítása nem egyszerű feladat, a sírásók külön gyakorolják. Marika kétségbeesetten állt még ott egy darabig, majd nyomott egy csókot a koporsóra, ott hagyta a virágot. Hazament, otthon kinyitotta a gyógyszeres dobozt, és elővette a gyógyszereit, azt, ami Péter tulajdonából megmaradt az utolsó végrehajtás után. „Így legalább tényleg együtt halunk meg.” [...] Bővebben!

Forrás: Kettős Mérce
RSS tartalom, A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.