Szijjártó bővítené az EU-t és harcolna az Iszlám Állam ellen

A keleti partnerség és az Európai Unió bővítésének felgyorsítását szorgalmazta szombaton Szijjártó Péter az EU külügyminisztereinek informális találkozóján Rigában. A külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek telefonon elmondta, a tanácskozáson részt vettek a tagjelölt országok külügyminiszterei, így a bővítés volt az ülés meghatározó témája. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, Európa tovább veszítene versenyképességéből, ha bezárkózna.

A legjelentősebb gazdasági folyamatok ugyanis a regionális integrációk szintjén zajlanak. Mint mondta, szükség van a nyugat-balkáni országok csatlakozásának felgyorsítására. Kiemelte, hogy az uniónak elemi érdeke szorosabbra fűzni az együttműködést Törökországgal, amely a világ tíz legerősebb gazdasága közé törekszik. "Emellett előrelépést kell elérni a keleti partnerség tekintetében, hiszen az Azerbajdzsánból származó gáz lehet az egyik megoldás Közép-Európa energiabiztonságára."

Szijjártó Péter kétoldalú tárgyalást folytatott görög kollégájával, Nikosz Kociasszal: a megbeszélés témája szintén a közép-európai energiaellátás volt. "Görögország kulcsszerepbe került a déli gázfolyosó tekintetében. Magyarország közösen dolgozik Szerbiával, Macedóniával és Görögországgal azon a terven, hogy ezen az útvonalon juttassuk el Magyarországra, illetve Közép-Európába a Törökországba szállítandó orosz gázt" – mondta, és közölte, hogy a négy ország külügyminisztere április elején Budapesten tárgyal majd ezügyben.

Szijjártó Péter megbeszélést folytatott Paolo Gentiloni olasz, illetve a Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel Magyarországnak az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban való részvételéről. A külügyminiszter emlékeztetett arra, ez a két ország tölti be a vezetői tisztséget az IÁ ellen harcoló nyugati koalíció kötelékében, a két ország júliusban váltja a parancsnokságot. Mint mondta, mindkét ország elismerését fejezte ki, hogy Magyarország konzultációt kezdett katonai hozzájárulásáról. 

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban elmondta, technikailag májusi kezdést is lehetségesnek tart a 100-150 tagú magyar missziónak. A magyar katonák biztosítási feladatot kapnának. Közölte, hogy keddre egyeztetésre meghívta a parlamenti pártok képviselőit az ügyben. Tájékoztatása szerint van olyan, a parlamentben frakcióval nem, de képviselettel rendelkező párt, amely jelezte, hogy kész támogatni a missziót, így lehetséges a kétharmad elérése, ezáltal pedig az, hogy "Magyarország katonai jelenléttel is harcolhasson az Iszlám Állam ellen".