A gázár szabadpiaci drágulása alátesz a rezsicsökkentett távhős cégeknek

A gázkereskedő cégek és a távhős, jellemzően önkormányzati vállalatok között megy a harc, egyelőre mindenki az állam segítségére vár, hogy elkerülhető legyen a távfűtés téli leállása több magyar nagyvárosban.

A 444 cikke szerint legalább egy tucat magyarországi nagyváros távhőcége kapott figyelmeztetést az utóbbi hetekben a gázkereskedőjétól, amely arról szólt, hogy vagy aláírják az október 1. óta érvényes szerződéseik módosítását (és így többet fizetnek a gázért), vagy mondják fel a szerződésüket.

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

Emiatt a polgármesterek előtt három opció lehetséges a cikk szerint: vagy gyorsan sok pénzt szereznek valahonnan a földgázra úgy, hogy a járvány miatt a kormány a bevételeik egy részét elvette; vagy nekiállnak kekeckedni a gázszolgáltatóval, de akkor előfordulhat, hogy télen nem lesz fűtés; vagy engedik államosítani a távhőcégeiket. A probléma a lap információi szerint Budapestet, Székesfehérvárt, Szegedet, Győrt biztosan érinti, de vannak még más települések (megyei jogú várostól kezdve kisebb településekig), a legtöbb érintett település az E2 Hungary gázkereskedővel áll kapcsolatban, amely a Magyar Telekom és a MET holding közös cége.

Rezsicsökkentés és szabadpiaci ár

A probléma mögött a rezsicsökkentés áll: a távhőcégek a kormány által meghatározott és szabályozott áron adhatják a lakosságnak a szolgáltatást, viszont a fűtéshez a gázt piaci áron szerzik be. Ha a piaci ár nagyobb, mint a rezsicsökkentett, akkor az állam elviekben kipótolja a különbözetet. Ehhez egy referencianapi árat vesz alapul (a gázév fordulója október 1-jén van a cikk szerint), ami alapján fizet.

Emiatt a távhős cégek már tavasszal leszerződnek a következő téli időszakra, ám azt sosem lehet tudni pontosan, hogy mennyi gázra lesz szükségük. Ezért van a szerződésekben egy plusz/mínusz 20 százalék körüli mozgástér, amit az előző évek átlagos fogyasztásához mérten kalkulálnak ki előre – a lényeg, hogy az ár nem változik, ha a megadott értékkel többet, vagy kevesebbet használnak fel a lekötött gázból. 

"Ekkor jön a képbe a kereskedők dilemmája. Általában nagyot nem akarnak kockáztatni, és amikor a távhőcéggel leszerződnek a következő évre, olyankor ők is előre megveszik a szükséges gázmennyiséget, hogy ne legyenek kitéve egy esetleges áremelkedésnek. Ezt nevezik a szakmában lefedezésnek.

A gázkereskedők jellemzően a távhősök által rendelt gáz 100 százalékát veszik meg előre, mert ha melegebb tél lesz, és a távhősök végül csak 80 százalékot használnak, akkor a gáz egy része rajtuk marad. Így viszont egy hidegebb tél esetén, ha a távhőcég mondjuk 120 százalékot hív le, akkor övék az árváltozásból fakadó kockázat"

- olvasható a cikkben.

A probléma azért alakult ki, mert az eddig a nagy kilengések elkerülték a gáz szabadpiaci árát, idén azonban nagy az emelkedés, ami tavasszal még 30 euró körüli áron volt, az mostanra 90 euró körül van.

Áthárítás

A gázkereskedők a távhőcégek felé hárítják tovább a saját veszteségeiket, és úgy akarják módosíttatni a szerződéseket, hogy csak a tavasszal lekötött mennyiség 100 százalékát szállítják ki, ami fölötte van, azért már fizetni kell. Az önkormányzatok és a távhős cégek ezt elutasítják, hiszen nem erről szólt a megállapodásuk, és sok közük nincs ahhoz, hogy a gázkereskedő hogyan fedezte le magát korábban. De mégsem tudják elutasítani az ügyet maguktól, mert a 444 cikke szerint már több cég is olyan levelet kapott a gázkereskedőktól, hogy akkor a tél folyamán el fog fogyni a gáz és nem lesz fűtés, mert ők a módosítás elutasítását fogják a szerződés felbontásaként értelmezni.

Mindeközben a távhős cégek a megemelt árat nem háríthatják tovább a lakosság felé a kormány által megszabott rezsicsökkentett árak miatt, ráadásul távhős cégeknek az önkormányzatok által van megszabva a költségvetése, azon csak az önkormányzat változtathat. A kormány pedig a referencianaphoz kötötten állapította meg a támogatást korábban (a piaci ár és a rezsicsökkentett ár közti különbség kompenzálása), a drágulás egyelőre őt is hidegen hagyja. A távhős cégek és a gázkereskedők vitájában a bíróság olyan szempontból nem tűnik járható útnak, hogy a pereskedés sok ideig tart.

Mindenki az állam segítségére vár

A 444 úgy értesült, a szerződésmódosításokban közös, hogy a jelenlegi éves elszámolásról a gázkereskedők havi elszámolásra állnának át, a túlfogyasztásokat is így kellene fizetni.

Olyan információt is kaptak, miszerint a legtöbb érintett város hajlik a módosítás aláírására, hogy elkerüljék a télen elfogyó távfűtés problémáját, de közben mindenki az államtól vár (anyagi) segítséget. 

Az ügybe még bekavarnak azok az erőművek, ahol gázmotorokat működtetnek, amikkel áramot fejlesztenek – itt ugyanis már októberre 120 százalékos mennyiséget használtak el a megvett gázból, itt külön vita van a gázkereskedők és a távhős cégek között. 

"Egyelőre úgy tűnik, a távhősök állami segítség nélkül nem tudják kifizetni azt a 100 százalék feletti részt se, aminek az árát megemelnék a kereskedők, viszont a kereskedők nem viselik el a veszteséget, amit az időszakos túlfogyasztás miatt finanszírozniuk kell.

A távhősök szerint lehetetlen helyzet, hogy rájuk kényszerítenek egy magasabb árat, miközben a bevételeiket nem növelhetik a törvény szerint, de a szolgáltatással sem állhatnak le. A kereskedők szerint pedig az a lehetetlen helyzet, hogy ők finanszírozzák a brutális drágulást, főleg olyan esetekben, amikor a gázmotoros áramtermelők remekül keresnek a kárukon.

Amitől viszont mindkét oldal tart: hogy az állam úgy lép közbe, hogy mindkét oldalt kipöccinti az üzletből, és ellátásbiztonságra hivatkozva állami céghez kerülnek a távhőcégek és az őket ellátó gázüzlet is"

- olvasható a cikkben, amely szerint vannak arra utaló jelek, hogy esetleg a kormány arra vár, hogy az állami MVM-et lehessen kijelölni a távhős cégek működtetőjének. A nyáron ugyanis olyan módosítás történt, amely szerint az

"energiahivatal ellátási zavar esetén nem a gázév végig, hanem csak hét napra jelölhet ki gázszállítót a távhőcégeknek, ha nem sikerül a piacról vásárolniuk. A hét nap után már a távhőcég működtetésére jelölnek ki valakit."

Ez pedig nem lehet más, mint az MVM, mert ennek a cégnek van annyi tőkéje, hogy az esetleges veszteségeket is be tudja nyelni. Ám az nagy kérdés, hogy az MVM veszteségeit meddig lehet finanszírozni, és mikortól kell ezt a finanszírozást a lakossági felhasználók felé továbbterhelni.

Forrás: 444.hu