A kötelező minimálbér-emelés és az infláció nem lesz jó hatással a kisebb cégekre szakszervezeti vezetők szerint.
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, Székely Tamás szerint elhúzódó bértárgyalások jöhetnek, mert sok olyan munkáltató van ugyanis, amely még a 2022-re számolt 5,1 százalékos, inflációt kompenzáló béremelést sem akarja megadni – nyilatkozta a 24.hu-nak.
Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO
Ez már csak azért is baj, mert idén majdnem 20 százalékkal nőnek a legkisebb bérek a lap szerint: 200 ezer forint lesz a minimálbér és 260 ezer forint a bérminimum (bruttóban). Emiatt a kisebb cégeknél is minimum 10, de inkább 15 százalékos béremelést kell adniuk a munkáltatóknak.
Székely a lapnak egy gyógyszerészeti céget említett név nélkül, ahol sávos, átlagban 10 százalékos emelés várható. Az elnök szerint tavaszig, de akár májusig, júniusig is elhúzódhatnak a tárgyalások, de a szakszervezet ragaszkodik hozzá, hogy bármeddig is húzódik a megállapodás, annak január 1-ig visszamenőlegesnek kell lennie.
Ahol sikerült a megállapodást tető alá hozni, ott nagyobb emelés is létrejött. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke a 24.hu-nak azt nyilatkozta, a 202 alapszervezetük közül mintegy harmincnál, amelyek nagyobb cégeknél (3-400 fős dolgozói állomány) vannak, már megvolt a bértárgyalás, a legalacsonyabb emelés 6,5 százalékos, ám akad olyan logisztikai cég, ahol 27 százalékos bérfejlesztést ajánlott a munkáltatói oldal.
A bérmegállapodások kapcsán az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Németh László volt a legpesszimistább. Ő úgy látja, hogy az elszálló infláció és a minimálbér-emelés által okozott bérnyomás mellett a vállalatok költségei is nőnek, és legalább 10, de inkább 15-20 százalékos pluszt kellene adni, hogy a bérfeszültséget elkerüljék. Viszont ez a kis- és mikrovállalkozásoknak súlyos terhet jelenthet. emellett a kisebb cégeknél áremelés is lehet, mert másként nem tudják kigazdálkodni a béremelést.
"Sok ágazatot nem érint a garantált bérminimum emelése, mert annál magasabbak a bérek, viszont a 41 ezer forintos emelés (219 ezer forintról 260 ezer forintra) felfelé tolja a többi bérkategóriát is – mondta Székely Tamás. A jelenlegi 250–270 ezer forintos bérsávokban jelentős emelésekre lesz szükség, ha meg akarják tartani a cégek az embereiket. Alighanem hatással lesznek a bértárgyalásokra a központi béremelések is. Ahol az állam a munkáltató, több szférában két számjegyű béremelést jelentett be, például a bölcsődei dolgozóknál 20 százalékról van szó. Azt hihetik más munkáltatóknál dolgozók, hogy nekik is jár, mondjuk, ekkora emelés, és ahol irreális ekkora mérték, ott nagyon nehéz lesz kezelni ezeket a dolgozói elvárásokat – vetítette előre László Zoltán.
A mostani, 20 százalékot közelítő minimálbér- és bérminimum-emelést meg kellett már lépni, mert a régióban is nagyon le voltak maradva a magyar bérek – mondta Székely Tamás. Kérdés, a mostani emelés milyen hatással lesz az átlagkeresetre. Az MNB decemberi inflációs jelentése alapján arra számít, hogy nagyjából az átlagbérig éreztetheti hatását a legkisebb bérek emelése.
A kormány a versenyszférában 12,7 százalékos béremelést vár 2022-ben, és a Pénzügyminisztérium úgy számolt, hogy a 4 százalékos adócsökkentéssel finanszírozhatóvá válik a béremelés. Ez Székely Tamás szerint is helytálló"
- olvasható a cikkben.
A lapnak nyilatkozók megemlítették a külföldi munkaerő kérdését, sok cégnél, ahol nagy a munkaerő-igény, jellemzően egyre több külföldi munkást csábítanak oda dolgozni, egyes gyárakban már többen is vannak, mint a hazai munkások.
Az IPOSZ elnöke pedig azt említette meg, hogy az elszálló infláció és béremelési igény szorítása miatt főként a kisvállalkozások közül egyre többen adják vissza a vállalkozást, és feketén dolgoznak tovább a lakossági szolgáltatásoknál – ezzel viszont azokat szorítják ki a piacról, akik tisztességesen igyekeznek végezni a munkájukat. Vagyis a béremelési kényszernek és az inflációnak lehet olyan kivetülése, hogy emiatt szürkülni, feketedni kezd a gazdaság.
Székely Tamás szerint ahol a költségek kitermelése problémás (ő a mnimálbérnél és a garantált bérminimumnál magasabban lévő kategóriákat sorolja ide), ott elképzelhető, hogy papíron részmunkaidőssé válnak a nyolc órában foglalkoztatottak. Ahol pedig nincs szakszervezet, ott alacsonyabb béremelést is letolhatnak a dolgozók torkán. Az országgyűlési választás gazdasági és politikai bizonytalanságot okoz, ami kihathat a multik dntéseire és a bérekre is – magyarázta Székely a lapnak, és azt is hozzátette, hogy a nyersanyag- és energiaárak emelkedése is nehezítheti a nagyobb béremelések elérését.
Az infláció további kifutása – és ennek hatása a bérekre – is nagy kérdés, László Zoltán szerint ha az infláció felől nézik a témát, akkor nem nagyon lehet előrelépésről beszélni a bérmegállapodásoknál.
Az infláció nagyon eszi a béremeléseket, bőven tíz százalék felettit is elvihet az emelésből egy-egy munkavállalói bevásárlókosárra vetítve
- mondta el a 24.hu-nak.
Forrás: 24.hu
8 hozzászólásarrow_drop_down_circle
" Nem egy olyan kis céget/ vállalkozást ismerek aki nettó 90 120 ezret ad a munkásoknak heti 6 nap napi 10 óra! Hidd el ezeket nem érdekli az emberek sorsa csak a profit! "
Az a dolguk, hogy a profit érdekelje őket. Az állam dolga a szabályozásuk. A melósok dolga pedig a munka. Csak manapság ez valahogyan keveredik. Ez a problémák forrása.
"Majd megoldják létszám leépitéssel,munkaköröket módosítanak és az óra szám is emelkedni fog és nem biztos hogy mindenki be lesz jelentve! "
Miért tehetik ezt meg? Mert az emberek belemennek a bejelentés nélküli állapotba, mert az állam nem tartatja be a törvényt, és mert a kapitalizmus nem vette még át a helyet, maradt a "mindenki lop, ügyeskedi, ki nagyban, ki kicsiben".
"Mi lenne velük, ha európai szintre emelnék a minimálbért amiből már tényleg meglehet élni?"
Definiáld kérlek a "meg lehet élni" fogalmat, pl egy átlagember számára. Mit takar ez, milyen életszínvonalat?
"Pedig ilyen infláció növekedés mellett már minimum 1200 eurós minimálbért kellene adni nem 650 eurót!!"
Tehát szerinted cca 450 ezer az, amit szerinted adni kellene mindenkinek magyar viszonyok mellett?
Akkor elmész máshova dolgozni.
Ez a min bér csak azoknak jó, akik nem hajlandók semmit tenni a boldogulásukért.
"Azért mennek bele mert vagy ez a lehetőség van pl Borsod Szabolcsba stb vagy közmunka vagy másik ugyan olyan szarba megy! Nem a kormány tehet róla sajnos ezt a rendszert elég könnyű kijátszani és nincs rá jó megoldás"
De, erről a Kormány is tehet. A jó megoldás az lenne, ha végre lenne rendszerváltás, és megmutatnák az embereknek, hogy lehetne másképp is. Az államnak lenne a feladata, hogy ellenőrizze a törvény betartását.
"ezen mit kell magyarázni?? 100 ezer szaros forintból egy putrit nem veszel már ki pl Sopronba 100 felett kezdődik a 35 m2 lakások! Akkor valószínűleg nettó 133 ezerből nem lehet megélni"
Ezt azért kérdeztem, hogy lássam, hogyan közelíted meg, és nem csalódtam: az igényekhez igazítod a lehetőségeket, nem pedig fordítva, ahogyan kellene. Megnézed mik a lehetőségeid és ahhoz igazítod az igényeidet. Ha nem jön ki a 35nm, akkor jó a kisebb is. Ha nem jön ki az autó, akkor jó a busz is, stb. Amikor még nem kerestem ennyit, akkor így csináltam. Jelenleg az van, hogy a fazon megkívánja mindazt, amit a reklámokban lát, megnézi, hogy az mennyi, és akkor azt tekinti az "életszínvonal"-nak, a minimumnak.
"450 ezer forint nem sok pénz, ha normális körülményt akarsz teremteni és még szeretnél félre rakni tartaléknak! "
De a kérdés az, hogy megdolgozik-e érte.
Én ennél jóval többet keresek, de amikor nem volt ennyim, akkor minden költésemre odafigyeltem, tettem azért, hogy előre juthassak. A legtöbben viszont erre nem hajlandók, de igényük az persze van mindenre.
"közmunkán havi 60.000 vagy összeszerelő gyárba havi 140=180 "
Akkor szakmát kell váltani.
Új hozzászólás