DK: döntött a strasbourgi bíróság, Kövér László elégtétellel tartozik a pártnak

A Demokratikus Koalíció közlése szerint a strabourgi Emberi Jogok Európai Bírósága nekik adott igazat a 2018-as "rabszolgatörvény" elleni tiltakozásuk miatt Kövér László házelnöktől kapott bírságuk kapcsán.

Az rtl.hu a DK közleményére hivatkozva – mely az MTI Országos Sajtószolgálat felületén jelent meg – arról számolt be, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a pártnak adott igazat egy 2018-as ügyben. 

Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Országgyűlés Labdarúgó-válogatottjának tagja, csapatkapitány (j) és Bolvári Josip, a Délvidék parlamenti csapatának tagja a II. Nemzeti Összetartozás Labdarúgó Torna csoportmérkőzésén a budapesti BVSC-pályán 2022. július 8-án. Hat Kárpát-medencei csapat részvételével, a parlamenti labdarúgó-válogatott meghívására rendezték meg július 8-án és 9-én a labdarúgó tornát, amelyet a "nemzeti összetartozás" jegyében írtak ki, Kövér László házelnök kezdeményezésére.

Fotó, címlapkép: MTI/Kovács Anikó

2018 decemberében az ellenzéki képviselők közös akcióval igyekezte megakadályozni a parlamentben az ellenzői által "rabszolgatörvénynek" nevezett jogszabály elfogadását. A tiltakozó akció miatt 36 ellenzéki képviselőt tiszteletdíjuk különböző hányadának elvonásával büntetett meg Kövér László házelnök, a büntetéseket a Fidesz-KDNP többségben lévő képviselői is megszavazták. 

A párt közleménye szerint az ügyben – miután minden hazai jogorvoslati lehetőséget kimerítettek – a strasbourgi bíróság nekik adott igazat, Kövér László pedig elégtétellel tartozik a DK-nak.

A közleményben a DK felidézte, hogy az elmúlt hetekben a párt több képviselőjétől is megvonta a szót Kövér László házelnök és súlyos büntetéseket szabott ki, miután a képviselők törvénytelennek kijelentették, hogy törvénytelennek tartják a kormányt. A párt ennek kapcsán is a strasbourgi bírósághoz fordult. 

Az rtl.hu cikkében emlékeztet rá, tavaly májusban az Alkotmánybíróság az ellenzéki képviselők indítványára úgy döntött, hogy a "rabszolgatörvénynek" nevezett jogszabály több pontja is alaptörvény-ellenes. A határozat szerint senkit nem lehet azért elbocsátani, mert nem vállalja az önkéntes túlmunkát. A határozatban az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy hiába a három éves munkaidőkeret, a pihenőidőt arányosan kell kiadni a munkavállalóknak.