Nincs olyan Holoda Attila volt helyettes államtitkár szerint, hogy általános piaci ár, mert azok folyamatos mozgásban vannak. Ráadásul a mostani időszakban jóval alacsonyabbak, mint azok a számok, amiket a kormány eddig közölt piaci árként – bár egyelőre még nincsenek is meg a részletszabályok, pedig augusztustól már az emelt díjat kell fizetnie annak, akinek nagyobb a fogyasztása az átlagfogyasztásnál.
A 24.hu cikke szerint még nincsenek meg a részletszabályok, így egyelőre senki sen tudja, hogy pontosan mennyi is lesz a piaci ár, amit augusztustól kell fizetnie azoknak, akik a kormány által múlt szerdán bejelentett átlagfogyasztásnál többet fogyasztanak áramból és gázból. Erre a kérdésre Holoda Attila energetikai szakértő, a második Orbán-kormány (2010-14) egykori energiaügyi helyettes államtitkára sem tudott válaszolni a lapnak.
Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO
A 24.hu szerint eddig hiába kérdezték a rezsicsökkentés-csökkentéssel és a piaci árral kapcsolatban a Technológiai és Ipari Minisztériumot, a Miniszterelnökséget, az MVM-et és Németh Szilárd rezsibiztost, egyelőre sehonnan sem kaptak választ, pedig fontos lenne, mert ha tényleg annyival kell számolni a piaci árakat a gáz és az áram esetében, mint amennyi a kormányinfón elhangzottak alapján kiszámolt piaci ár, az jelentős többletköltséget okoz az érintetteknek.
A 24.hu emlékeztetett, áramnál a Németh Szilárd által elmondottak alapján a kormány 242 forintos piaci árral számol 1 kilowattórára, földgáznál pedig a piaci ár 913 forintot jelentene köbméterenként. Viszont arról, hogy pontosan mi alapján számították ki ezt az árat, még mindig nem tudni semmit.
Holoda Attila a lapnak elmondta, nincs olyan, hogy "piaci ár", szerinte ugyanis nincs olyan ár, amihez az emberek a különböző számításokkal igazodni tudnának. Szerinte az a kormányzati állítás sem igaz, miszerint az interneten meg lehet tekinteni a piaci árakat, mert bár minden gáztőzsdén hasonlóak az árak, még eltérnek egymástól és folyton mozgásban vannak. Így nem tudni, melyik a piaci ár, mert mindegyik annak számít, és így azt sem tudni, hogy melyiket veszi alapul a kormány, de ugyanez a helyzet az árammal is.
Az energetikai szakértő szerint az sem mindegy az ár szempontjából, hogy mikor szerzik be az energiát, de az is számít, hogy milyen arányban van az egyik és a másik helyről beszerzett energia. Az árat csak az a szolgáltató tudja megmondani, amelyik a lakossági egyetemes szolgáltatáshoz beszerzi nagykereskedőnként a gázt és az áramot, ez pedig az MVM, de ők is sok helyről szerzik be az energiát, nemcsak tőzsdéről, de közvetlenül vásárolva is – magyarázta Holoda, aki szerint még így sem egyszerű a cégnek megmondania, hogy mennyi a piaci ár, mert ott vannak a beszerzési és tárolási költségek is még.
A cikk szerint Holoda Attila úgy tudja, a hazai áramtermelés fele és az áramfogyasztás majdnem felét a paksi atomerőmű fedezi, amely 10,5 forint/kilowattóra áron termeli az áramot (ez nagyon olcsónak számít). Az összes magyar áramtermelés a magyar áramfogyasztás mintegy 70-72 százlaékát fedezi, a többi jön az importból. Gáznál minimális a hazai kitermelés, a felhasználás mintegy 98 százaléka jön importból. A hazai földgázkitermelésnél maximált ár van, 30 forint/köbméter, ennyit kap érte a MOL – magyarázta Holoda, aki szerint azt nem tudni, hogy a gázimport milyen áron jön be az országba, mint ahogy sem ismert, hogy milyen áron állapodott meg a magyar kormány a Roszatommal a hosszútávú orosz-magyar szerződésben, mert ezt titkolják.
"Egyébként – mint Holoda Attila elmondta – a hosszútávú energiaszerződésekben nem konkrét árak szerepelnek, hanem formulák, amelyek lekövetik a tőzsdei átlagágárak változását (gáznál például a holland TTF-et), bizonyos időszakra átlagolnak (például egy hónapra), és ehhez képest lehet diszkont az ár, vagy valamennyivel magasabb a mennyiségtől függően. Vagyis nem a napi tőzsdei árak érvényesülnek. Egy biztos, az MVM-nek arra kell törekednie, hogy a lehető legolcsóbb forrásból szerezze be az energiát.
De hogyan lesz mindebből a kormányinfón kirajzolódó, több szakértő szerint is igen magasnak tűnő piaci ár? Holoda Attila szerint blöff volt, ami a kormányinfón elhangzott, nem lehet megmondani, mennyi lauf volt benne. A tőzsdei árakat nézve nem indokolt olyan magas ár, amire Németh Szilárd utalt"
– olvasható a cikkben.
Holoda Attila átgondolatlannak tartja a rezsicsökkentés-csökkentésének bejelentését, ő úgy látja, jobb lett volna, ha sávosan határozzák meg, kinek mennyit is kell fizetnie. Ebbe pedig bele kellene férnie a szociális súlyozásnak, a rászorultsági elvet is figyelembe kellene venni, de arra is tekintettel kellene lenni, ha több háztartás van egy fogyasztási helyen (több generációs családok, de egy fogyasztási helynek minősül a társasház összes lakása).
Az energetikai szakértő szerint sokan nem fogják tudni kifizetni, ha tényleg ilyen magas árakkal számolják a piaci árakat. Hozzátette, a rendszerváltás óta nem volt olyan, hogy a lakosságra ráengedték volna a piaci árakat, az átlagfogyasztás esetében pedig az a probléma, hogy vannak benne olyan fogyasztási helyek (hétvégi házak, nem lakott ingatlanok), amik lefelé húzzák az átlagot.
A 24.hu az illetékeset arról is megkérdezte, hogy miképpen is határozzák meg az átlagfogyasztást – a váalszt még mindig várják.
5 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás