Újabb pofonba szaladhat bele Magyarország – rosszul járhatunk az adóügyi vétóval

A globális társaságiadó-minimum szabályozását egyre több ország lépteti életbe, a magyar kormány ezzel elveszítheti az alacsony adókulcsból eredő versenyelőnyét – írja a Napi.hu.

Fotó: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő érkezik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényére, a Polgári Piknikre a kötcsei Dobozy kúriához 2022. szeptember 10-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A multinacionális cégek a székhely szerinti országokban szedhetik majd be azt az adóbevételt, amelyet Magyarország elenged. 

A globális minimumadó kialakításához kapcsolódó munka már 2019 elején kezdetét vette az OECD által vezetett nemzetközi közösség szintjén azzal a céllal, hogy az államok közt folytatott adóverseny korlátozzák.

A javaslat lényege már kezdetben is az volt, hogy a nagy multinacionális vállalatcsoportokat terhelő jövedelemadó tényleges szintje elérjen egy kötelező minimum mértéket.

Majd 2021 tavaszán jelentette be Joe Biden kabinetje, hogy az Egyesült Államok támogatja a globális társaságiadó-minimum bevezetését, a kezdeményezés pedig innentől kapott új lendületet.

Aztán tavaly ősszel meg is állapodtak a G7, majd a G20 országok nyomására, hogy 15 százalékos minimális szintet vezetnek be.

A tervek 135 ország konszenzusa alapján születtek meg, lefektetve egy globálisan összehangolt társasági adórendszer alapjait. A globális minimumadó mérföldkőnek számít a nemzetközi adózás történetében, azonban az Orbán Viktor vezette magyar kormány továbbra is vétózza a javaslatot.

Már nyáron jelezték az EU-s elnökséget akkor még betöltő francia kormány tagjai, hogy mivel a globális minimumadó koncepciójának épp az a lényege, hogy az adókülönbözetet más ország is beszedheti,

így Magyarország nélkül is bevezetik az új, magasabb kulcsot.

Bruno Le Maire pénzügyminiszter jelezte azt is, hogy az EU-s erősített együttműködés rendszerét alkalmaznák, vagyis kötelező direktívát nem, de egy kvázi-adóuniót vezetnek be. Így legfeljebb csak a magyar költségvetés veszíti el az abból eredő többletbevételeket.

Alapvetően az említett országok implementációja azzal járhat, hogy az ezen országokban végső anyavállalattal rendelkező magyarországi cégek profitja után ezek az országok feltöltési adót vethetnek ki a 15 százalékos tényleges jövedelemadó-terhelés mértékéig

– értékelte a fejleményeket a Napi.hu-nak Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A szakértő szerint ha még több ország döntene a globális minimumadó szabályainak alkalmazása mellett, úgy Magyarország is egyre inkább érdekeltté válhat abban, hogy az itthon működő cégek profitjára kivetett feltöltési adót maga szedje be. Ráadásul a magyar kormány bármikor úgy dönthet, hogy mégis alkalmazza az új kulcsot, ezzel viszont okafogyottá válna az Európai Unió vonatkozó direktívája ellen bevetett vétó is.

A Deloitte adóosztályának partnere szerint jelenleg nem tudni olyan kormányzati szándékról, amely szerint Magyarország csatlakozni kívánna a globális minimumadó rendszeréhez. 

A globális minimumadót bevezető Franciaország a negyedik, az Egyesült Királyság az ötödik, Hollandia a nyolcadik legtöbb céget adja Magyarországon. A listán a második az Egyesült Államok, amely várhatóan még az idén dönt az adórendszer alkalmazásáról. A már biztosan csatlakozó országokban van a székhelye az érintett 750 millió eurós árbevételű, Magyarországon jelenlévő vállalatok közel 80 százalékának.

Magyarország azzal, hogy nem tölti fel a magyarországi cégek tényleges jövedelemadó-terhelését 15 százalékra, megőrzi az alacsony tényleges adókulcsokból származó versenyképességét egészen addig amíg ezen cégek profitjára más országok (például saját anyavállalataik országai) nem vetik ki a feltöltési adót

– jelezte Póczak Ferenc, aki szerint a globális minimumadó magyar versenyképességre gyakorolt hatását így elsősorban nem a magyarországi implementáció, hanem inkább a nagy magyarországi tőkebefektető országok implementációja határozza meg.

Magyarország éppen ebből kifolyólag válhat érdekeltté a szabályok bevezetésében, hiszen ha nincs versenyképességet megőrző hatása annak, hogy nem veti ki a feltöltési adót saját társaságaira (mivel azt kivetik más országok), akkor Magyarország mindössze adóbevételekről mondana le más országok javára

– összegezte a helyzetet a Deloitte szakértője.

További részletek itt olvashatóak.