Áder János szerint rövid időn belül több millió ember halhat éhen

Áder János a klímaváltozásról, az unió szankciós politikájáról is beszélt abban a pénteken megjelent interjúban, amit a Vas Népének adott. A volt köztársasági elnök az általa alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány programsorozatának keretében a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban tartott előadást Szombathelyen.

Áder János volt köztársasági elnök előadást tart a Magyarország szerepe a globális fenntarthatósági és klímacélok elérésében című tantárgy részeként a Budapesti Corvinus Egyetemen 2022. szeptember 7-én. MTI/Máthé Zoltán

Előadása témájához kapcsolódva Áder János hangsúlyozta: a jövő mérnökeinek olyan kérdésekre kell megoldást találniuk, mint például az energiatárolás.

"Az egész világon keresik a megoldást arra, hogy a nap- és a szélerőművekben megtermelt áramot hogyan tudjuk hosszú távon, költséghatékony és környezetbarát módon elraktározni. Leegyszerűsítve: a nyáron keletkezett, de akkor fel nem használt napenergiát miként tudjuk használni télen. Ha ezt valaki megoldja, szerintem nem egy, hanem mindjárt két Nobel-díjat is kaphat"

- jelentette ki.

Megjegyezte: ha agrármérnök lesz valaki, akkor azon dolgozhat, miként tud szárazságtűrő növényeket nemesíteni, hogy az aszály kevesebb kárt okozzon, ha pedig orvos szeretne lenni, új betegségek diagnosztizálását kell megtanulnia, vagy éppen olyanokat, amelyek már eltűntek, de visszatérnek. Ha pedig építőmérnök lesz, számára az a kérdés, hogyan tud olyan okos- vagy passzív házakat tervezni költségbarát módon, amiknek minél kisebb az energiafogyasztása, közlekedésnél pedig nagy kihívás a káros anyag kibocsátásának csökkentése úgy, hogy közben a komfortunk is megmaradjon – folytatta.

A volt államfő a vízgazdálkodással, vízvédelemmel kapcsolatos kérdésre válaszolva az interjúban úgy fogalmazott: Magyarország ugyan "látszólag vízben gazdag ország", de sokan nem tudják, hogy a hazai vizek kilencven százaléka külföldről érkezik, vagyis "kiszolgáltatottak vagyunk".

"Ma a világban a szemünk láttára bontakozik ki a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámája. A szélsőségessé váló klíma miatt a Kárpát-medencében is egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás. Csökkenhet az éves csapadékmennyiség, az eloszlása is változik, az intenzitása pedig nő."

Éppen ezért nagy szükség lesz vízügyi szakemberekre, akiknek Magyarországon egyszerre kell felkészülni a rekordárvizek és a rekordaszály elleni védekezésre – mondta.

"Évekkel ezelőtt elindítottunk egy ösztöndíjprogramot a budapesti műszaki egyetemmel karöltve. Ezt már kiterjesztettük a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre is. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál most már lassan a százat is eléri azoknak a fiataloknak a száma, akik pályázat útján ösztöndíjat kaptak. A Fontus elnevezésű vízügyi és környezetvédelmi hallgatói ösztöndíjat ezekben a napokban is hirdetjük, október 15-ig lehet rá pályázni"

- mondta.

A mezőgazdaságról és az aszálykárokról a volt köztársasági elnök úgy fogalmazott: voltak aszályok az elmúlt száz évben is, de idén rekordmértékű a szárazság.

Hozzáfűzte: az Egyesült Államoktól Kínáig, Afrikától Európáig majdnem mindenki szenved az aszály következményeitől, a globális folyamatoknak az egész világra kiható hatásai vannak, a Föld minden pontján emelkednek az energia- és élelmiszerárak.

Az aszály miatt hiányzik az állatoknak szükséges takarmány-alapanyag is, így a tej és a hús ára is emelkedik majd. Ahol mindez társadalmi feszültséget jelenthet, az inkább Afrika; annak is az a része – Etiópia, Szomália és Kenya –, ahol évek óta tartó aszály van. Ha ott nem kapnak élelmiszersegélyt rövid időn belül, több millió ember halhat éhen – figyelmeztetett a volt államfő.