Törvényt sérthetett Lázár János? Könnyen lehet, hogy szankcionálható lehetne a törvény értelmében.

Nagy port vert fel Lázár János június közepi kijelentése, amely szerint Hódmezővásárhely lakosai nem számíthatnak állami támogatásokra, ha újra Márki-Zay Pétert választják polgármesternek.

Lázár János építési és közlekedési miniszter sajtótájékoztatót tart az állami beruházások változásáról az Építési és Közlekedési Minisztériumban 2023. július 11-én. MTI/Mónus Márton

Egyes ellenzéki politikusok és médiumok felvetették azt is, hogy nem minősül-e ez ez a fenyegetésnek is beillő állítás bűncselekménynek. A Szabad Európa erről kérdezett meg jogászokat.

Bencze Mátyás volt büntetőbíró, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint négy bűncselekmény jöhet szóba:

zsarolás,

hivatali visszaélés,

kényszerítés,

választás rendje elleni bűncselekmény.

A zsaroláshoz a fenyegetés mellé a jogtalan előnyszerzés célja is kéne, ezért így kiesik Bencze Mátyás szerint, ahogy a hivatali visszaélés vádja sem áll meg.

A hivatali visszaéléshez ez a cselekmény túl távoli, mert Lázár csak fenyeget azzal, hogy mi történik, ha szavaznak a vásárhelyiek. „Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy megöllek. Ez nem emberölés, nem is emberölés kísérlete, hanem zaklatásnak minősül, ami egy másik bűncselekmény. De a hivatali visszaélés esetén nincs ilyen másik bűncselekmény. Vagy visszaélés, vagy nem”

– mondja a szakértő.

Ennek ellenére a szakértő nem zárja ki, hogy lehet olyan bíróság, amelyik ezt megállapítja, de kevéssé valószínű, mert a büntetőjog egyik alapelve, hogy minél szűkebben kell értelmezni a jogszabályok szövegét, ráadásul a szólásszabadság védelme még erősebben is érvényesül a választási kampányokban.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét arról kérdezte a Szabad Európa, hogy a diszkrimináció tilalmával nem ütközött-e Lázár János mondata. Szerinte egy korábbi kiskunlacházi ügy mintájára megállapítható lehetne a zaklatás tényállása, de ez is nagyban bírósági értelmezés kérdése.

Minden ilyen esetben a diszkrimináció tilalma ütközik a szólásszabadsággal. Ez a klasszikus problémája a gyűlöletbeszédnek: meddig terjed a szólásszabadság, és hol lépi át azt a határt, amikor már az egyéb jogok, amelyeket adott esetben a szólásszabadság gyakorlása sérthet, erősebb védelmet igényelnek. A közösség elleni izgatás más a Hősök terén és más egy kis falu romatelepén. Nem mindegy, hogy a cigányellenes beszédet ki, milyen pozícióból, hol, hogyan mondja el. Ugyanez a mérlegelés érvényesülhet itt is

Egyfelől létezik a választópolgárok közösségének az a joga, hogy félelemmentesen, olyan módon gyakorolhassák a választójogukat, illetve fejezhessék ki a politikai véleményüket, hogy ne kelljen retorziótól tartaniuk, a másik oldalon pedig a politikus szólásszabadsága áll.

Kádár András Kristóf szerint a lázári kijelentés szankcionálható lenne az egyenlő bánásmódról szóló törvény értelmében.