A sanyarú gazdasági viszonyok között is „garantálni akarták profitjukat” egyes nagy magyarországi áruházláncok.
Öldökló árversenyt vizionál a fideszes vezető. Forrás: Pixabay
„Részben” ezért szökött az egekbe itthon az élelmiszerek ára. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a hatósági vizsgálatok eredményére hivatkozva állította ezt a Magyar Nemzetnek.
Rigó Csaba Balázs szerint egyes láncok árspekulációja is hajtotta az élelmiszer-inflációt. A kovid utáni negatív kínálati sokk áremelkedéssel járt, és amikor már azt lehetett hinni, hogy ez a nyomás enyhül, kitört a háború, az energiaárak pedig szinte a csillagos égig repültek
– állította a fideszes vezető.
A GVH vizsgálataira hivatkozva Rigó azt állította, hogy az áruházláncok négyszáz forint feletti euróval és tartósan drága energiával kalkulálhattak, aminek árát a fogyasztókkal fizettették meg – idézte az Index.
Lehet, hogy a kiskereskedelmi szereplők magatartása nélkül is Magyarországon lett volna a legmagasabb az élelmiszer-infláció, de hogy a mérték nem lett volna ilyen kiugró, az egészen bizonyos – bontotta ki az igazság apró szeletét a GVH elnöke.
Rigó Csaba Balázs szerint a két hónapja működő online árfigyelő rendszer a nagy boltláncoknál kikényszeríti az árak csökkentését. Az Árfigyelő 62 termékcsoport több száz termékét tartalmazza, hat bolthálózat árait feltüntetve.
A rendszer „öldöklő árversenyt” hozott, miközben mobilapplikáció és területi alapú keresési lehetőség sajnos még nincs a kormány „csodafegyveréhez”.
Rigó a rendszer jövőbeli bővítését ígérte, eredményként említve, hogy az élelmiszer-infláció augusztusban húsz százalék alá, a tetőzéshez képest több mint a felére csökkent.
A rendeleti, visszamenőleges kormányzás is rásegített. Ha nem lehet tudni mi lesz egy hónap múlva, akkor tartalékot képeznek a cégek.