Kihajtották az állatokat a téli szállásukról szombaton a Hortobágyon: a ménes, a gulya, a juhnyáj és a bivalycsorda a tél beálltáig rója majd a pusztai legelőket, amely ezekben a hónapokban szálláshelye és éléskamrája is a jószágoknak.
Forrás:
STOP
RSS tartalom,
A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
9 hozzászólásarrow_drop_down_circle
ostorpattogás,
sötét éjnek vége szakad,
itt a pirkadás!
Ünnep lesz a Hortobágyon
szól a zeneszó;
csárda előtt kantárszáron
pihen a csikó.
Hídivásár minden évben
nyitja kapuját,
bemutatóra terelik
a szürke gulyát;
gulyás, és a gulyásbojtár
pásztortáncot jár,
fürtös puli, - sötét, bogár -
hívó jelre vár.
Favályúnál gémeskút áll,
fejjel lefele,
figyeli, hogy remeg a táj,
kibékült vele;
Hortobágyon, forró nyáron
hív a délibáb,
...mint az álom, vékony szálon
ring a parti nád.
Végtelen a róna képe,
égig ér a táj,
vízpart szélén, nádtengerben
fészkel a madár;
...éneke a széllel rezdül,
hangja muzsika,
trillájára lelke feszül,
kész romantika.
Híd alatt a kilenc lyukon
ki-be jár a szél,
- homokszínű víztől tudom -
csodákat mesél.
Míg az alkony, bíbort festve
tóba szenderül,
ezer csillag nyári este
víz alá merül."
/ Lupsánné Kovács Eta /
Új hozzászólás