„hullámzó hold partján / fürdik a szomjuság / idegen zenében / ázott cseréptetőkben” Weöres Sándor versei egyfajta megújulást hoznak, frissesség árad belőlük, ami a teremtés, a születés pillanatait idézik fel bennem, de közben megmutatkozik a játékosság és valami megfoghatatlan realitás is. A ritmusosság óhatatlanul is beleivódik az olvasóba, átitatja minden érzelmét és továbbviszi egy új, sajátos világba. Ezen a héten a 106 éve született Weöres Sándor gyönyörű vallomását ajánljuk. A cikk a Cultura.hu oldalon folytatódik...
Forrás:
cultura.hu
Feltöltő: Cultura
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás