Az irodalmi kánon legfontosabb újítása, hogy a városi, liberális polgári irodalom kiegészül a nemzeti konzervatív polgári irodalommal, valamint a határon túlra szorult Kárpát-medencei magyar irodalommal – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) és a kerettantervek kapcsán Takaró Mihály. Az irodalomtörténész a lapnak az alaptantervet ért súlyos kritikákról azt mondta: „csakis értékelvű megközelítésnek van helye". Arra a kérdésre, hogy az előírt olvasmányok meghozzák-e a gyerekek kedvét az olvasáshoz, azt válaszolta: "az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát".
A tananyag-szabályozás magyar nyelv és irodalom fejezeteinek készítésében résztvevő Takaró a Magyar Nemzetnek azt mondta,
a szerzők megítélési alapja csakis az életmű és az érték lehet, ebbe pedig nem fér bele az a világnézeti harc, amit ma sokan szakmai álarcban próbálnak folytatni a NAT ellen.
Kitért arra is, hogy a megújult szabályozás régi és jogos igényt kielégítve újra megerősíti a tanár pozícióját, és soha nem látott szakmai szabadságot biztosít a pedagógusoknak.
A 2020-as tantervi módosítás lényege pontosan az, hogy visszaállítja az eredeti egyensúlyokat, amit már harminc éve meg kellett volna tennünk a rendszerváltozás után
– mondta Takaró Mihály József Attila-díjas irodalomtörténész a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az irodalomtörténész szerint a magyar irodalmi kánon nagyjait illetően nincs semmiféle vita, így nem kérdés, hogy Petőfi, Arany, Jókai vagy Vörösmarty műveit tanítani kell.
A Magyar Örökség és Németh László-díjas tanár a lapnak hozzátette:
Én azt szoktam mondani, hogy az olvasmányoknak három kategóriája van: kötelező, szabadon választott és magától értetődő. Erről a harmadik kategóriáról gyakran elfelejtkeznek, pedig ez a legfontosabb, és ebben egyetértés van.
Takaró úgy véli, „nincs baloldali vagy jobboldali irodalom, csak jó és rossz irodalom van”, valamint megjegyezte, hogy nem az a dolguk, hogy megmondják, mi az irodalom, hanem hogy megmutassák, egy adott korszakban mit tartottak irodalomnak.
Hozzátette:
Annak szabad bekerülnie a tananyagba, amiről bebizonyosodott, hogy valódi értékközvetítő funkcióval rendelkezik. Most végre megjelennek a kánonban azok az írók és költők, akiket a Kárpát-medencei magyarság kiválóan ismer, de az anyaországban nem tanították őket. Még az egyetemen és a tanárképzésben sem. S mivel a pedagógusok nem ismerik őket, most joggal kérdezik sokan, hogy kik ezek a szerzők. Ez azonban nem a tanárok hibája és csak részben az egyetemi oktatásé. Hiszen az egyetemeken sem jelent meg az a direkt szándék, hogy a teljes XX. századi irodalmat megtanítsák.
"A mostani legfontosabb újítás tehát, hogy az irodalmi kánon a városi liberális polgári irodalom mellett kiegészül végre a nemzeti konzervatív polgári irodalommal és a határon túlra szorult, de Kárpát-medencei magyar irodalommal. Nemcsak a legnagyobb erdélyiek kerültek be egyébként, hiszen a kerettantervben ott van ajánlottként a Délvidék legnagyobbja, Gion Nándor vagy Kárpátalja legnagyobbja, Kovács Vilmos is" – véli Takaró.
Én nem értek egyet azzal, hogy mindegy, mit olvas a gyerek, csak olvasson. Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát. Személyiségfejlesztésről, érzelmi fejlesztésről van szó, nem csak ismeretátadásról. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen műveken keresztül tanítunk
– szögezte le Takaró.
Így, mint mondta:
az Egri csillagok például nem kerülhető ki, ezt nem lehet akármire leváltani. Nem lehet kérdés, hogy Egri csillagok vagy Harry Potter. Ez a magától értetődő kategória.
A 24.hu emlékezettett, az irodalomtörténész és felesége is közreműködött az új Nemzeti alaptanterv készítésében.
Az alaptantervet már számos bírálat érte, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya például azt írta:
gátolja az irodalomtanítás szakmai megújulását és az irodalmi kultúra fenntartását, a legjobb az lenne, ha visszavonnák az egészet.
Az Oktatói Hálózat szerint a legkevésbé sem segíti elő, hogy a fiatalok elsajátítsák a sikeres életvitelhez és munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat az iskolában. Legutóbb Orbán Viktor és Simicska Lajos egykori gimnáziumának 55 tanára írt alá egy nyílt levelet arról, hogy elutasítják a NAT idén szeptemberi bevezetését – írja a HVG.
Forrás: Magyar Nemzet, 24.hu, HVG
Címlapkép: MTI/Illyés Tibor
22 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Kinek az igényeit kell kielégíteni az iskolának?? Pártunk és kormányunk nem létező kulturális és szellemi elvárásait??? 100 éves, a mai gyerekek világától, nyelvezetétől idegen könyvek csak arra lesznek jók, hogy a srácok megutálják az olvasást! Pedig lehet, hogy majd felnőttként, kuriózumként elolvasnák egyik másik könyvet.
A Fidesz tele van ilyen okos emberekkel, csak az a baj, hogy a sok sületlenségüket nekünk kell elszenvedni!
Sajnos úgy tapasztalom, hogy a kormány sem a polgárok érdekében van. Hova jutottak az egykori demokraták, akiknek az álarcát csak a hatalom megszerzése végett vették fel. Mára már kimutatják, kik is valójában.
Sajnos, egy eleve gyenge, de még tovább gyengített társadalom nem tud védekezni ez8ek) ellen.
Márpedig ennek pozitív hatása is lehetne, mert az önérzetes, igazán (normálisan és nem B-közép módon) hazaszerető lokál patrióták, a saját kezükbe vennék az irányítást, és bár az iskolában hülyeségeket tanítanak a gyereknek, de otthon - persze ehhez idő, türelem, értelem kellene, ami nincs - a szülő megtanítaná a gyereknek a rossz példák alapján, hogy mit vegyen komolyan (és miért!!!), és mit ne vegyen komolyan (és miért!!!).
Szorosabbá válnának a családi kötelékek - pusztán az együtt töltött idő, a beszélgetések által... a másikkal való törődés által.
Az emberek nem ismerik egymást. Családon belül sem. Az elhidegülés, az egy ágyban az ellenséggel...
És ez már sosem lesz jobb :(
A világ egyre rosszabb hely lesz - ha tetszik, ha nem, ha akarod, ha nem, ha hiszel benne, ha nem.
Pl a Takaró Mihály félék miatt.
Sztem ez a terv dugába dőlt.
A Fideszre kommunisták, fasiszták, buták, megfélemlített zsaroltak, és számító gazemberek szavaznak - CSAK !!!
A talpak változnak, a nyelvek stabilak! ( Elég finoman fogalmaztam?)
A Pál utcai fiuk, az Egri csillagok jobban megfogja őket.
Szabó Magda Abigélje sok kamaszleány fantáziáját megmozgatja.
Csak hagyni kell, hogy ők értékeljenek, és nem szájba rágni!
Igaz, néha más lesz a véleményük, mint a tankönyv írójának, de tessék megvitatni, érvelni.
Ha lehet, akkor ne essenek a fordítottjába az ötvenes évek elejének.
Petőfi : A Puszta télen. Szerintem csodás tájleíró vers, az akkori hivatalos vélemény: a paraszti élet nyomorúságának leírása! Eredmény: szekunda, nekem!
Nem tudom, hogy csinálták, de valamikor szerettünk iskolába járni, szerettünk tanulni. Volt olyan magyar tanárunk a gimiben, akinél lehetett véleményünk, vitázhattunk, aztán óra végén elmondta ki, hol érvelt helyesen, hol értette félre másikat, miben tévedtünk . És a végén összegezve, elmondta mit kell tudnunk, és miért. Sok hasznát vettem pályafutásom során , hogy megtanultunk érvelni, kulturáltan vitázni, és közös megegyezésre jutni a szakmai dolgokban.
Azt hiszem mélyebb tartalom van ebben az okkal joggal elhíresült mondatban
Az egyik legtöbbet citált mondat az elmúl napokban, minden létséget kizáróan az amit „A NER Kádár–Horthy-remixét egyszemélyben prezentáló, darutollas-pörköltszaftos Takaró Mihály, a Magyar Nemzetnek adott interjújában” eresztett el. Így idézik: „Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát”!
Nos a dolog igazi poénja, hogy mire is hangzott el és milyen szövegkörnyezetben.
Kérdés: „Ön szerint az előírt tananyagban szereplő olvasmányok meghozzák a gyerekek kedvét az olvasáshoz? Hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákok többet és szívesebben olvassanak?”
Már megelőző mondata sem volt piskóta „Én nem értek egyet azzal, hogy mindegy, mit olvas a gyerek, csak olvasson”, majd az inkriminált mondat után egy újabb: „Személyiségfejlesztésről, érzelmi fejlesztésről van szó, nem csak ismeretátadásról”!
Azért lássuk be, hogy ez így durvább sokkal durvább. Különösen annak fényében, hogy a PISA jelentések egy re romló eredményeket mutatnak többek között az olvasási és olvasásértési képességek területén! =))
A Fidelitas így is és úgy is hozzászólt a NAT témához
A derék egykor szebb napokat is látott Magyar Hírlap „A kormánypártoknak van üzenetük a fiatalok számára” címmel hoz egy beszélgetése „ Illés Boglárka. A Fidelitas elnöke”-vel.
Nos az csak egy dolog, hogy taxatíve kijelentette: „Ezért tartjuk helyénvalónak például a NAT melletti kiállást, mivel a magyarság megmaradása szempontjából létfontosságú, hogy a fiatalok megfelelő mélységű és valóságon alapuló történelemtudattal, honismerettel rendelkezzenek.”! Ami olyan amilyen!!
Azonban van ennél egyértelműbb is; arra a kérdésre, hogy „Mi a Fidelitas ars poeticája?”, így kezdte a választ: „Wass Albert így fogalmaz ….”!!! =))
Egyébként az idézet „Minden ember egyforma, s annyit ér, amennyit a közösség érdekében dolgozik”, ami a mai matyar rögvalóságban elég pikáns dolog. Nagyon sok szempontból. S meg kell említsem, hogy: „All animals are equal, but some animals are more equal than others”
Új hozzászólás