Kiraknák Magyarországot az EU-ból? Már az asztalon van Brüsszelben egy új terv, amely a joguralomra fittyet hányó tagállamokat célozza meg

EU-ban terítékre került egy új vitairat, amely kizárással büntetné a renitens tagállamokat. Továbbá más elbírálás alá esnének azok a tagországok, amelyek részei a schengeni zónának és az euróövezetnek is. 

Kedden a francia és a német kormány egy „független szakértők” által írt menetrendet mutatott be az EU átalakításáról. A dokumentum részleteit bemutató a Válaszonline.hu szerint a szöveg rögtön azzal kezdődik:

nagy baj, hogy még nincs eszköz a joguralomra fittyet hányó tagállamok kizárásához.

A Portfolió írta meg tegnap, hogy kisebb Európai Parlament, valamint a nemzeti vétójogok megszüntetése szerepel abban az intézményi reformtervezetben, amelyet a francia és német kormányok mutatnak be kedden. A Válasz Online cikke hosszabban ismerteti ezt a francia és német kormány által beterjesztett, „független szakértők” által írt tervezetet, amely az EU jelentős átalakulásáról vizionál. Ezt a tervet Berlin és Párizs sem tekinti a saját álláspontjának, ám jelzésértékű, hogy a két ország kormányának képviselői vitték be az Általános Ügyek Tanácsára.

A fontosabb megállapítások a tervezetből:

A jogsértések egy bizonyos szintje és ideje után nem maradhat egy ország az EU tagja.

A „hetes cikkely szerinti eljárást” sokkal keményebb büntetési rendszerré kellene fejleszteni. A javaslat szerint a Tanácsbéli szavazat megvonásához elég lehetne a tagállamok négyötödének egyetértése is.

Sőt, ha öt éven át nem tudják eldönteni, hogy egy tagállamot felmentsenek-e az eljárás kezdetekor megfogalmazott vádak alól, akkor automatikusan járna ellenük a büntetés.

Kiterjesztenék a többségi szavazásokat, lényegében megszüntetnék a vétójogot.

Többféle szintű tagságot vezetnének be.

Az utolsó pont arról szólna, hogy más elbírálás alá esnének azok a tagországok, amelyek részei a schengeni zónának és az euróövezetnek is. Ők lennének az úgynevezett Belső Kör. A második szinten lennének az EU-tagok, köztük Magyarország is. Viszont csak az maradhatna itt is, aki betartja a jogállamisági előírásokat. A harmadik szinten a Társult Tagok lennének, például Norvégia, Svájc vagy a nemrégiben kilépett Egyesült Királyság. Lenne egy negyedik szint is, az Európai Politikai Közösség tagjai. Ezt a formációt Macron francia elnök találta ki, hogy külpolitikai-katonai szövetséget ajánljon az EU környékén lévő, de a tagságtól nagyon távol álló országoknak.