Számos kétharmados törvényt fogadhat el keddi ülésén az Országgyűlés. Döntés lesz egyebek mellett a nemzeti szuverenitás védelmével összefüggő alaptörvény-módosításról, a fővárosi választási rendszer átalakításáról és az idegenrendészeti szabályok szigorításáról.
A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint az ülés 8 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.
Napközben több mint húsz előterjesztés bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitáit folytatják le a képviselők. Ezek között szerepel a gyermek után járó pótszabadság biztosításáról szóló KDNP-s törvénymódosítás, A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól, amelynek célja, hogy egy központi mobilalkalmazás segítségével a magyar emberek minden eddiginél könnyebben és gyorsabban intézhessék ügyeiket.
Kormánypárti képviselők javaslata az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvénymódosítás, miszerint január elsejétől létrejön az önálló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium pedig nevet vált, Nemzetgazdasági Minisztérium lesz.
18 órától lesznek a határozathozatalok, 23 javaslatról várható döntés. Határozhatnak a Mi Hazánk két javaslatáról, az egyik szerint az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy nyújtson be törvényjavaslatot az arányosabb országgyűlési választási rendszer kialakítása érdekében.
Az ellenzéki párt másik javaslata átalakítja a fővárosi választási rendszert, így már a jövő évi önkormányzati választáson visszatérnének Budapesten a 2014 előtti szabályozáshoz, és nem a kerületi polgármesterek kerülnének be a Fővárosi Közgyűlésbe, hanem 32, listán választott képviselő.
Elfogadhatják az alaptörvény tizenkettedik módosítását, amelynek értelmében az ország alkotmányos önazonosságának védelme érdekében egy független szerv jön létre. Az alkotmánymódosítással lehetővé válik az is, hogy a kormány törvény helyett kormányrendeletben szabályozza a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak alapvető jogait és kötelezettségeit.
A nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslat elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató, autonóm államigazgatási szervként hozná létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely az állami, társadalmi és politikai döntéshozatali folyamatokba való külföldi beavatkozásokat, valamint a választási folyamatok befolyásolására irányuló, külföldről támogatott hivatott vizsgálni.
Dönthetnek a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslatról, miszerint állami tulajdonban lévő kastélyok, kúriák a jövőben ingyenes tulajdonba, vagy vagyonkezelésbe adhatók lesznek az ingatlanok további fejlesztése és fenntartása céljából.
Határozhat a parlament a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról, amely az idegenrendészeti szabályok szigorítását tartalmazza, valamint meghatározza külföldi állampolgárok Magyarországon történő tartózkodásának, munkavállalásának jogcímeit és feltételeit.
A határozathozatalok után kivételes lejárásban lefolytatják az egyes hatósági kérdésekről szóló törvényjavaslat vitáját, valamint megvitatják a szkíták Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezést.
7 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Számból vetted ki a szót.
Háromból három. Ez az abszolút győzelem, ezt csinálja utánunk , aki tudja!
Még párat kell aludni a Mikulásig, de a Fidesz-KDNP már most sietett elhozni szeretett népének a Mikulást és a Mikulás-csomagot.
Litván György Mérei Ferenc nyomán a politikai rendőrség kódolására a „krampusz” fogalmát használta. A krampusz elnevezés Rákosi Mikulás kisegítőjeként, fegyelmezőjeként és fenyítőjeként vonult be a politikai folklórba. Azt javaslom, hogy ezt a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nevezett, születési nevén valamikor Államvédelmi Hivatalként (ÁVH) dédelgetett ajándékot hívjuk mostantól mi is krampusznak, Orbán Mikulás kisegítőjének, fegyelmezőjének és fenyítőjének.
Ha eddig ment is a folyamatos vita arról, hogy minek nevezzük ezt a rendszert: diktatúrának, autokráciának, önkénynek, illiberális berendezkedésnek, hibrid rezsimnek stb., mostantól a vitát szépen lezárhatjuk, s megállapodhatunk végre az Orbán-rezsim becses elnevezésében: diktatúra. Nem XX. századi, nem az észak-koreai, nem a posztszovjet sztánok zsarnoksága, vagy az iszlamista államok teokratikus totalitarianizmusa, hanem a XXI. századi információs társadalom korszerű, a kvázi-parlamentarizmus és a látszat-választás díszletei és kulisszái közé bebútorozott „posztmodern utáni” diktatúra.
Sokszor volt már szó arról, hogy az ellenzéki pártoknak fel kellene állni és kivonulni a parlamentből. Tudom, jövőre választás, pénzek, egzisztenciák, miegyéb, de innentől kezdve már aligha tagadható: egy diktatúra parlamentjében ülnek, ami nagyjából 13 évig volt látszatparlament, ám már nem az.
Hanem a rendszer nagyon is valóságos, gusztustalan, szutykos paravánja, amelynek takarásában épül-szépül a diktatúra."
Gábor György 2023.november 22
Ez érzelmi alapon működik és nem értelmi alapon
Van akinek Orbán jön be,van akinek a Gyurcsány és van akinek a Kövér!Ergo az ízlések pofonok különböznek...
Ugyanígy az L fogadottság,L utasírottság szintén!
Ennyit a politikához
barátilag!
J.L.
Új hozzászólás