42 százalékos részvétel mellett elég meggyőzőnek tűnik a madridi kormány által érvénytelennek ítélt referendum végeredménnyel.
Az előzetes eredmények szerint a voksoló katalánok körülbelül 90 százaléka szavazott a függetlenségre a vasárnapi referendumon, amit a spanyol kormány illegálisnak nevezett – derült ki Jordi Turull katalán kormányszóvivő hétfő hajnali nyilatkozatából Barcelonában.
Katalónia 5,34 millió szavazásra jogosult polgárából körülbelül 2,26 millióan járultak az urnákhoz, ami 42,3 százalékos részvételt jelent. Közülük nagyjából 2,02 millióan voksoltak az autonóm régió függetlenségére, hozzávetőleg 8 százalék nem támogatta a függetlenséget, a többiek érvénytelen vagy üres szavazólapot dobtak az urnába – ismertette. Tizenötezer szavazat számlálása még folyamatban van, a spanyol rendőrség által lefoglalt szavazólapok tartalmát pedig nem ismerhetik – tette hozzá.
Önkéntesek számolják a szavazatokat egy barcelonai szavazóhelyiségben 2017. október 1-jén, a katalán függetlenségről tervezett, és a spanyol kormány által betiltott népszavazás napján. (MTI/AP/Manu Fernandez)
A La Vanguardia című lap internetes kiadása szerint a katalán szavazók 6,8 százaléka nem támogatta a régió kiválását Spanyolországból.
A vasárnapi népszavazáson történt rendőri brutalitás elleni tüntetés jegyében két szakszervezet és több csoportosulás keddre általános sztrájkra szólított fel.
Dolors Lobet, a legnagyobb spanyol dolgozói szakszervezet regionális szóvivője úgy fogalmazott, hogy "ütőképes válaszra" van szükség az elnyomással szemben. Az érdekképviselet emellett hétfő délre tüntetéseket jelentett be a katalóniai polgármesteri hivatalok előtt. Spanyolország másik legbefolyásosabb szakszervezeti szövetsége hétfőn dönt a munkabeszüntetésről.
Jordi Cuixart, az Ómnium Cultura nevű szeparatista mozgalom vezetője szintén általános sztrájkot sürgetett.
Az erőszakba torkolló vasárnapi népszavazáson a katalán kormány adatai szerint 844 ember sérült meg, a legtöbben Barcelonában. A spanyol belügyminisztérium ugyanakkor közölte, hogy az összetűzésekben a biztonsági erők 33 tagja is megsérült.
(MTI)
Cikk- és címlapkép: MTI/AP/Manu Fernandez
12 hozzászólásarrow_drop_down_circle
A spanyol kormány a lehető legrosszabb módon reagált. Ami tegnap történt, annak sem tegnap, sem soha az életben nem lett volna szabad megtörténnie. Azt kellett látnom, hogy egy kormány a saját népe ellen fordult. A saját rohamosztagait küldte azért, hogy szétverjék a demokráciát. Mert a népszavazás a demokrácia szerves része. A demokrácia nem arról szól, hogy az aktuális kormányfő mit nyilvánít annak és mit nem. A világ tudatába feltartott kézzel álló katalánok és nőket, gyermekeket, időseket, fiatalokat, férfiakat válogatás nélkül, elképesztő indulatokkal, brutálisan bántalmazó spanyol rendőrök égtek be. Mindörökre. Ez nem tűrhető el Európa egyetlen országában sem. Ez semmivel nem magyarázható, soha fel nem menthető erőszak volt. Ahogy olvasom az emberek reakcióit, úgy tűnik, sok spanyol a katalánok oldalára állt. Nyilván nem az elszakadást ünneplik, hanem az erőszak áldozatai mellett állnak ki. A katalánok a testvéreink. Nem szeretném, ha elszakadnának, de amit a spanyol kormány tett velük, az elfogadhatatlan.
A népszavazás egyébként tényleg a demokrácia része, de annak szintén meg vannak a szabályai.
A népszavazás illegalitásáról nem a kormányfő, hanem a legfelsőbb bíróság döntöt.
Egyébként a katalánok már tartokkak korábban is népszavazásokat, ami azzal az eredménnyel zárult, hogy lakosság fele nem kiván elszakadni.
A rendőrség dolga az volt, hogy a szavazó helyiségeket lezárja, a szavazó lapokat, urnákat lefoglalja. Erről mindenki tudott, akik a szavazóhelyiségek és a rendőrség közé álltak, azért tették, hogy a liberélis sajtónak meglegyen a heti témája, a “jogvédő” szervezetek tudják verni az asztalt, és hogy az EU figyelmét felkeltsék.
Egyébként a katalánok már hetek óta hergelik a rendőrséget verbális és fizikai tetlegességgel is.
A mondat: “Ahogy olvasom az emberek reakcióit, úgy tűnik, sok spanyol a katalánok oldalára állt.” – nagy ferdítés. A spanyolok és a spanyolországban élő külföldiek egyaránt elítélik a katalán akciókat.
kolozsvaros.com/wp-content/uploads/2017/10/DLNcMV5XcAEwzE5.jpg
Mint arra több elemzés is rámutat, két lehetősége is lett volna a spanyol kormánynak arra, hogy erőszakmentesen megoldják a népszavazás kérdését. Azonban egyikkel sem éltek. Sem azzal, hogy hagyják őket szavazni, majd később semmisnek nyilvánítják az ott elért eredményeket – amit egyébként most is megtesznek – sem azzal, hogy valóban megakadályozzák a népszavazást. Ugyanis a több ezer kivezényelt rendőr teljes mértékben ellehetetleníthette volna a szavazást, ha akarta volna. A cél a példa statuálása volt. Az, hogy Madrid megmutassa mi jár annak, akik másképp gondolkodik, mi jár annak, aki nem ért egyet a spanyol kormány döntésével. Egész Európa – értem ez alatt a civil lakosságot, ugyanis az országok vezetői többségében némák maradtak – nem a katalán népszavazás mellé állt, hanem a rendőri brutalitás ellen szólalt fel. Az ellen, hogy egy demokratikus ország polgárait gumibotokkal próbálják meg jobb belátásra bírni. Európa számára ebből az ütközetből a katalán nép jött ki győztesen. Ugyanis az erőszakra nem erőszak volt a válasz. Kezüket feltéve, énekelve, vagy épp néma csendben tűrték Madrid ütéseinek súlyát. Egy nemzetként álltak ki demokratikus jogaikért.Két kimenetele lehet a párharcnak. Vagy politikai párbeszédet kezd a két fél, és békés keretek között megtárgyalják a jövőt. Vagy Mariano Rajoy él az alkotmány 155-ös cikkelyével és átveszi a Katalónia feletti irányítást. Ez a megoldás valószínűsíthetően tankok bevonulását és egy esetleges fegyveres konfliktus kirobbanását eredményezné. Bízzunk benne, hogy a történelem nem ismétli önmagát és Spanyolország nem lesz újra színtere egy polgárháborúnak. Nem lesz újra szemtanúja annak, hogy nemzet a nemzet ellen fordulva örök érvényű sebeket ejt családok millióin.
A békés megoldást nem szeretik a spanyolok?
Új hozzászólás