A rokkantakat, fogyatékkal élőket is viszik már a frontra Ukrajnában

Nem újkeletű gyakorlat, hogy Ukrajnában a járókelőket is pillanatok alatt besorozzák az utcán, a napokban viszont már arról érkeztek beszámolók, hogy rokkantakat, fogyatékkal élőket is összeszednek a toborzók.

Hiányzó ujjak, vagy veleszületett süketség sem akadály már, hogy valakit besorozzanak Ukrajnában. A legfrissebb kárpátaljai hírek azt mutatják, borzasztó helyzetben lehet az ukrán hadsereg utánpótlása.

“Negyven fejőstehén éhezik a Técsői járásban lévő Újbárd (Novobarovo) településen lévő gazdaságban, mert a gazdát erőszakkal a frontra küldték”

- írta meg a napokban az UA-Reporter, amit a Kárpát Hír szemlézett.

Már lassan mindenki a fronton harcol Ukrajnában     Fotó: AFP

A kárpátaljai hírportál arról számolt be, hogy a gazdaságban 40 szarvasmarha és seregnyi sertés szenved, mert nincs takarmány és nincs, aki gondoskodjon róluk, a gazda erőszakos mozgósítását követően.

Szemtanúk beszámolója alapján a pórul járt gazda mindössze a hivatalos ügyeit szerette volna Técsőn elintézni, ám útközben megállították és azonnal besorozták katonának a hadkiegészítő emberei. Három napig eltűntnek hitték a szerettei, mivel a toborzó központban elvették a telefonját, haza üzenni pedig nem engedték – írja a Növekedés.hu

Önmagában ez még nem lenne figyelemfelkeltő, a két háborús esztendő alatt a kárpátaljaiak is hozzászoktak már ahhoz, hogy pillanatok alatt besorozhatják őket, viszont a hírből az is kiderül, hogy,a balszerencsés állattenyésztő – Mihajlo Kolocsavin – súlyos egészségügyi problémákkal küzd, a jobb kezén hiányoznak az ujjak, vagyis rendes körülmények között aligha akadna toborzótiszt, aki katonai szolgálatra alkalmasnak minősíti, talán eddig pont ezért is sikerült megúsznia a besorozást.

Más, hasonló esetek is arra engednek következtetni, hogy válogatás nélkül viszik harcolni a férfiakat. Huszton egy születése óta süket fiatalembert minősítettek frontszolgálatra alkalmasnak a helyi toborzóirodában.

A huszti toborzóiroda egyébként rettegett helynek minősül, ahol erőszakkal soroznak be férfiakat a seregbe, miután elkobozzák a személyes tárgyaikat, beleértve a mobiltelefonjaikat is.

Egyre durvább a toborzás

"A mozgósítás elutasítottsága és társadalmi igazságtalansága egyre nagyobb méreteket ölt és hatalmas indulatokat gerjeszt. Aki még nincs besorozva, mindent elkövet annak érdekében, hogy a továbbiakban is megússza azt. Aki viszont a frontvonalban kockáztatja az életét, abban érdekelt, hogy érkezzék a friss erő, az utánpótlás.

Az is nagy gondot jelent, hogy jelenleg a mozgósítottak átlagéletkora jócskán meghaladja a 40 évet, ezért is akarják 25 évre csökkenteni a mozgósíthatók életkorát”

– írta meg januárban Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója. És bár maga Zelenszkij elnök nyilatkozott úgy korábban, hogy Ukrajna nem Oroszország, itt senkit sem fognak „bottal a hadseregbe kényszeríteni", a gyakorlat egészen mást mutat.

Pedig úgy tűnik, hogy aki még nincs a fronton, az jó eséllyel szeretné a továbbiakban is elkerülni, ezt mutatja, hogy az ukrán hatóságok eddig 17 ezer hadköteles korú férfit tartóztattak fel menekülés közben.

A rendőrség jelenleg kilencezer mozgósítás-elkerülési ügyben folytat vizsgálatot, közülük 2600 már bíróság előtt van. Aki nem akar villámgyorsan a frontra kerülni, az elrejtőzik, vagy megpróbál illegálisan külföldre jutni.

Az embercsempészek szolgáltatásai azonban több ezer euróba kerülnek, amit sokan nem tudnak kifizetni, ezért maguk vágnak neki a zöldhatárnak, és nem ritkán életüket vesztik a Tiszában. A hazai médiában is visszhangot keltett, amikor egy elfogott szökevény öngyilkosságot kísérelt meg, miután a határőrök bevitték őt a sorozási irodába, hogy ellenőrizzék a regisztrációs adatait.

Rég kimerült a hadrafoghatóság szempontjából leginkább potens generáció

Annyira ilyesztőek az ukrán toborzók módszerei, olyan könnyű megtalálni a brutalitásuk hátterét. Jurij Lucenko korábbi ukrán főügyész és belügyminiszter úgy nyilatkozott, havonta 30 ezer ukrán katona esik el vagy sebesül meg a harcok során, az ilyen súlyos veszteségeket pedig egyre nehezebb pótolni.

Ha Oroszország és Ukrajna lakosságának összehasonlításából indulunk ki, a Wikipedia adatai szerint 143,4 millió orosz áll szemben 43,79 millió ukránnal.

Mindez már alapból több mint háromszoros számbeli fölényt mutat Oroszország javára, ráadásul a háború évei alatt az arányok tovább romlottak Ukrajna szempontjából. Még 2014-ben elveszítették a Krímet, 2022 óta pedig részlegesen további négy megyét Kelet, illetve Délkelet-Ukrajnában. E mellett sokan dolgoztak már a háború előtt is külföldön – egyedül Lengyelországban közel 1 millióan –, ráadásul az elmúlt két év során mintegy 6 millióan menekültek Európába (igaz, a döntő többségük nő, illetve gyerek).

Elkerülhetetlen a NATO beavatkozása?

A szakértő már tavaly is arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna kénytelen nagyon fiatal, vagy idős állampolgárait is a frontra küldeni, ami azt jelenti, hogy a hadrafoghatóság szempontjából leginkább potens generáció már ki lett merítve, a helyzet pedig csak romlott azóta. Ezért, hacsak nagyot nem változik a geopolitikai helyzet, az sem lenne meglepő, ha egyes NATO- országok hamarosan katonákat küldenének Ukrajnába – ahogy arra Emmanuel Macron francia elnök már többször utalt is a közelmúltban.