Ez várhat Orbánra is – A török ellenzék sikere nyugdíjba küldheti Erdogant

Recep Tayyip Erdogan török elnök komoly vereséget szenvedett a múlt heti helyi választásokon. Kérdés, hogy felülbírálhatja-e ennek fényében politikáját az államfő.

A vasárnap megrendezett törökországi helyhatósági választások során az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az eddigi legkomolyabb vereségét szenvedte el több mint két évtizedes kormányzása során. Mindez változást jelezhet az ország megosztott politikai helyzetében – írja az Economx.

Erdogan elnök az azeri államfő, Ilham Aliyev társaságában. Fotó: President.az

Még maga Erdogan is „fordulópontnak” nevezte az eredményt egy éjfél utáni beszédében. Az államfő az isztambuli tömeg előtt beismerte, szövetsége „elveszítette a fölényt” szerte az országban. Azt ígérte, lépéseket fog tenni a választók üzenetének kezelésére.

De mi történt tavaly nyár óta, hogy így elfordultak a török szavazók az AKP-tól?

Részben nem sok minden változott, pont ez a probléma. Az infláció továbbra is magas, a korábbi 80 százalék fölötti szintről ugyan 60 százalék körülire mérséklődött, ami 40 százalék körüli értékre is lemehet az év végéig, de ez is kiugróan magasnak tekinthető. Az átlagemberek az elmúlt két évtizedben felhalmozott megtakarításai elinflálódtak. Bár az AKP retorikája igyekszik a külső körülményeket okolni ebben, egyre többen elégedetlenek a kormány gazdaságpolitikájával.

– nyilatkozta Szigetvári Tamás, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa az Economxnak.

Megélhetési kérdések

Már a 2023-as elnökválasztás idején is arról beszélt egy szavazó a New York Timesnak nyilatkozva, hogy korábban ugyan Erdoganra szavazott, ezúttal azonban már nem. Döntését részben azzal indokolta, hogy elszálltak az élelmiszerárak, például a hagyma is megfizethetetlen lett.

A helyzet azóta – ahogy a szakértő is rámutatott – csak visszafogott mértékben változott. Míg a fejlett világban szinte mindenhol sikerült visszaszorítani a jegybanki célszint közelébe az áremelkedési ütemet, addig Törökországban a helyzet nem változik.

Ráadásul az idei kampányidőszakban már nem is futotta jóléti intézkedésekre a büdzséből.

„A 2023-as választásokra számos látványos beruházást, fejlesztést időzítettek – a voksolás után meg kellett fogni a gyeplőt, kormányzati eszközökkel most kevésbé hatékonyan tudták támogatni a kampányt”

– mondta Szigetvári Tamás.

A 180 fokos erdogani fordulat

Erdogan elnök a május végi újraválasztása után érezhetően szelídebb, alkalmazkodóbb hangnemre váltott – mind külpolitikai, mind gazdasági tekintetben. „Valószínűleg az a célja, hogy továbbra is arról szóljanak a hírek, hogy Ankara kiszámíthatóbb, kevésbé agresszív lett, azt remélve, hogy így többen tartják majd Törökországot értékes szövetségesnek” – vélekedett Constantinos Filis, az Amerikai Főiskola Globális Ügyek Intézetének igazgatója.

A közgazdászok többsége egyetért abban, hogy az Erdogan által korábban képviselt unortodox monetáris és fiskális politika – és ennek keretein belül a kamatemelések ellenzése – jelentősen meglódították a török inflációt, miközben a külföldi befektetőket elüldözték Törökországból.

Erdogan újraválasztása után úgy döntött, nem ösztönzi tovább a jegybankot a kamat alacsonyan tartására. Új elnököt nevezett ki a központi bank élére, aki 45 százalékig emelte az irányadó kamatot.

Felmerül a kérdés, hogy Erdogan megfontolja-e most, a választási kudarc után, hogy visszatér régi gazdaságpolitikájához.

Népszerű jelöltek a másik oldalon

A szakértő rámutatott, az ellenzéki siker titka lehetett az is, hogy a helyi választásokon helyben népszerű, sikeres jelöltekre lehetett szavazni. Ez elmondható akár az isztambuli polgármesterről, akár az ankarai főpolgármesterről. Nekik „nagyobb az elfogadottságuk, mint az országos választások koalíciós jelöltjeinek” – fogalmazott.

Az Isztambul élén álló Ekrem Imamoglut sokan már most Erdogan leendő legnagyobb ellenzéki kihívójaként emlegetik. Kérdés, hogy Erdogan, aki már a mostani hosszabb periódusát is – Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hasonlóan – alkotmánymódosítás révén tudta csak abszolválni, bevet-e újabb fortélyt, hogy indulhasson a következő elnökválasztáson is. Szigetvári Tamás azonban erre nem sok esélyt lát.

„Bár semmit sem zárhatunk ki, én nem tartom valószínűnek az újabb trükköt. Bár a hatalmon maradás érdekében sok mindent megtesz Erdogan, számára a 2023-as elnökválasztás megnyerése volt kiemelt fontosságú, hiszen ez Törökország létrejöttének 100. évfordulója miatt szimbolikus jelentőséggel bírt”

– mondta.