Gyászmenet indult a politikusok házaihoz

@verőce21: Sajnos nem :( Én a cég lótifutija voltam, rengeteg főnökkel!! Egy tetszett az egészben, bár nem minden esetben, de legtöbbször én osztottam be az időmet, mikor hova megyek, a lényeg az volt, hogy a cég működéséhez az anyagok, engedélyek meglegyenek.
Egyébként 68-n voltunk, és szinte mind a 68 fő hosszú éveket dolgozott itt, kb. a 20%-a többet, mint én, 80%-a mint nyugdíjas. Ez egy vasöntöde volt:)

@Csizmás Kond: Úgy tudom, hogy támogatásokból szedték össze a pár pólóra valót. A vidékiek összefogtak, egy autós felvett embereket és közösen állják a benzint. Sajnos a hitelesek 80-90%-a nem tud róluk. Akkor lenne értelme, ha több százezren kivonulnának az utcára. Most még a toborzó folyamatok vannak, nagyon remélem sikerül elérni a nagy létszámot. Itt a levelezgetések nem fogják megoldani a nép problémáját, hiába vannak közöttünk okos emberek.

@spu00: Az egészet nem tudom kimásolni, de meg lehet nézni az oldalon!

A válság előtt megkötött devizaalapú jelzáloghitel szerződésekben rögzített aránytalan erőviszonyok jelentős hátrányt okoztak, és okoznak jelenleg is a devizaadósoknak; a bankok évente összesen 60-70 milliárd forint többletbevételt értek el az egyoldalú kamatemelésekkel, illetve az árfolyamrés szélesítésével - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) cikksorozatának pénteken közzétett második részében.

2010-ig még jó volt a devizahiteleseknek
Ami áldás volt az adósoknak a válság előtt az alacsony törlesztőrészletek miatt, átokká vált a válság során. A törlesztőrészletek tekintetében egy tipikus deviza alapú jelzáloghitel-adós egészen 2010 tavaszáig jobban járt, mint ha forintban vette volna fel ugyanazt a hitelt árfolyamkockázat nélkül, de lényegesen magasabb kamat mellett.
A futamidő első éveiben a devizaalapú jelzáloghitel törlesztőrészlete jóval alacsonyabb volt, mint forinthitel esetén lett volna. Ezzel szemben az elmúlt két évben törlesztőrészlete már átlagosan 20 százalékkal magasabb volt, mint egy 2007-ben felvett forinthitel esetén. A felvételkori törlesztőrészlethez képest pedig több mint 70 százalékkal nőttek a svájci frank alapú jelzáloghitel adós terhei.
Ez a tehernövekedés két forrásból "táplálkozott": a kamat- és az árfolyamveszteségekből. A kamatveszteségek oka az egyoldalú kamat- és díjemelések voltak, amivel a bankok a növekvő hitelezési veszteségek és fiskális terhek jelentős részét a teljesítő ügyfelekre tudták hárítani. A válság során a svájci frank alapú jelzáloghiteleknél mintegy 2 százalékponttal, 6-7 százalékról 8-9 százalékra megemelt teljes hiteldíj-mutató (THM) következtében átlagosan 20 százalékkal emelkedtek a havi törlesztőrészletek. Eközben a forrásköltségek szempontjából irányadó svájci referenciakamat (CHF-LIBOR) nulla közelébe csökkent, ami egy referencia-árazású termék esetében jelentős kamatcsökkentést eredményezett volna. A hazai gyakorlatban azonban a...

A hazai gyakorlatban azonban a hitelszerződések olyan erőfölényt biztosítottak a bankok számára a kondíciók megváltoztatása terén, ami lehetővé tette, hogy növekvő veszteségeiket devizaadós ügyfeleik rovására enyhítsék. Az árfolyamveszteségek oka a svájci frank, mint menedékdevizának a válság során bekövetkezett nagymértékű felértékelődése volt.
Az eltérő kamatozás és az árfolyam-ingadozások a törlesztőrészletek mellett a fennálló tőketartozásra is hatnak. A svájci frank alapú jelzáloghitelek esetén az alacsonyabb kamat gyorsabb tőkeamortizációt eredményez svájci frankban kifejezve a forintalapú jelzáloghitelekkel szemben. Az eddig eltelt időszakban a svájci frank alapú jelzáloghiteleknél a fennálló tőke svájci frankban kifejezve közel 19 százalékkal csökkent volna stabil árfolyam mellett, míg a forinthitelnél csupán 11 százalékkal. Ugyanakkor a forint és svájci frank közötti árfolyamváltozás miatti átértékelődés hatására a fennálló tőketartozás forintban kifejezve - a tőketörlesztések ellenére is - jelenleg 30 százalékkal nagyobb, mint az eredeti felvett hitelösszeg.

@percsi: Az erőfölényt valamikor ,valakik biztosították a bankok részére / a most regnálok részére /, na , azokat kell elő venni. Ha valaki figyelte, akkor a 90-s években a nyugati valuta duplájára emelkedett. Ha valaki figyelte, vagy érdeklődött volna a valuták változásairól , főleg , ha 15-20-25 éves hiteleket vettek, akkor láthatták volna, hogy ennyi időt figyelembe véve ezek a pénzek 3-4 szeresére emelkedtek. A DEM 40, a dollár 60 Ft- volt. Az árfolyam biztosítás ilyen ügyleteknél majd mindenhol kötelező, elvárható.Mind ez nem vigasz Önöknek, de hát engedélyezték , s nem 2010 után.

@spu00: "Az erőfölényt valamikor ,valakik biztosították a bankok részére / a most regnálok részére /, na , azokat kell elő venni"

S nem lehet őket elővenni?

Egy szerződés két félből áll, az előre nem látható veszteséget mind a két félnek kellene elvinnie. Nem reklamálnék, ha a bank megosztotta volna.

És ha a rövidlejáratú hitelek valóban nem devizahitelek?

A csapból is az folyik, hogy a devizahitel nem hitel, hanem hibás termék. Ha így van, akkor miért nem vizsgálják át, miért nem állítják le?

Látta már ezt a videót?
www.civilkontroll.com/rona-petera-devizahitel-nem-kolcson-hanem-hibas-termek/