A Civil Összefogás Fórum (CÖF) az EU-hoz fordult a devizahitelek ügyében, miután az ombudsman a szervezet kérése ellenére sem kért alkotmányossági felülvizsgálatot az Alkotmánybíróságtól (Ab) – közölte a CÖF közleményben kedden az MTI-vel.
A CÖF és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) vezetősége úgy döntött, hogy "a károsultak által a CÖF-höz eljuttatott legfontosabb, a bankok rosszhiszeműségét bizonyító okiratokat megküldi az Európai Unió igazságügyi biztosának, Viviane Reding Asszonynak, aki harcos jogvédőként már korábban többször bizonyított, és most lehetőség kínálkozik számára, hogy síkra szálljon a magyarországi devizahitel-károsultak védelmében is" – olvasható a civil szervezet közleményében.
A CÖF emlékeztetett arra, hogy kérte az ombudsmantól, forduljon az Ab-hoz és kezdeményezze a Kúria vitatott jogegységi határozatának alkotmányossági felülvizsgálatát.
"Ez azért is fontos lett volna, mert a CÖF egyetért azzal a Miniszterelnök által megfogalmazott nézettel, hogy a Kúria nem a devizahitel károsultak, hanem a bankok oldalára állt" – olvasható a közleményben.
"Sajnálatos módon Székely László alapjogi biztos a kérés teljesítésétől elzárkózott", ezért döntött úgy a civil szervezet, hogy az EU-hoz fordul.
A kormány november végén kért alkotmányértelmezést a devizahitelek ügyében az Ab-től, amely hétfőn megkezdte a határozattervezet tárgyalását.
16 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Nem gondolom hogy sorsára kell hagyni a szerencsétlenül járt ezreket, de ezt így kezelni , ez már több a soknál. Ezt a helyzetet itthon, nekünk, az összes érintett közös, kompromisszumos együttműködésével lehet és kell megoldani. Nyilvánvaló, hogy a hiteleket felvevők, az azt ajánlók, sőt az azt kínálók akkor nem voltak tisztában a mai végkifejletről / sőt a holnaputániról még kevésbé, amikor az Euró felmehet 310 fölé is /.
Miután a felelősség közös, a következményt is közösen kell viselni. Ez az érintett bankok esetében is vizsgálat tárgya , de a hitelt felvevők esetében sem mondható ki, hogy ők a megtévesztettek, bár ez erősen tetten érhető. A felelősség nagyobbik fele mégiscsak a hitelt kínáló oldalon van. Nekik volt nagyobb esélyük a hitel feltételeket jobban tudatosítani, megértetni és azt követően a lehetséges problémákról is korrekt tájékoztatást adni.A leginkább gondot okozó kérdés a hitelképesség, a törlesztési képesség, a fedezet átvilágításában keresendő. De abban is, mi lesz a fedezetként " visszavett " ingatlan hasznosításával, értékesítésével, a hitel és kamatai visszaterelésével a bankba. Azt is meg kell vizsgálni, a hitelbe adott pénz a betétesek pénze volt e, vagy amolyan talált pénz, vagy csak virtuális pénz? A társadalom talán most már tisztán is láthatná ezt a problémát és nem kampány fogásként, hanem a maga teljes valóságában, mielőtt még valaki kitalálja, adja össze a lakosság ezt a " hiányt " és egyszer és mindenkorra írjuk le.
Az eddigi országok közül, akiknek kormánya leállította a bankok uzsorázását, melyik kért segítséget az EU-tól?
Nevetséges és felháborító! Áprilisban ismét több száz-ezer ember kerül az utcára!
Nem semmi.
Új hozzászólás