A nyugati vakcinákról sok publikus adat elérhető, hiszen számos kutatás foglalkozik azzal, hogy mikor kezd el a szervezet reagálni a védőoltásra.

Minden amit a Sinopharm-ról tudni érdemes a tömeges oltás előtt: hatékonyság, védettség, antitestek
Fotó: MTI/Vasvári Tamás

A kínai és az orosz vakcináról sajnos nincs ennyi információnk. Amit tudunk a kínai Sinopharm vakcináról, azt az ezzel oltó országok szakértőinek nyilatkozataiból tudjuk meg, viszont érdemes ennek utánajárni, annak fényében, hogy a jövő héten a tervek szerint 300 ezret akarnak beadni belőle.

Mikortól alakul ki a védettség a Sinopharm kínai vakcinánál?

A Sinopharm eredeti tájékoztatása szerint a legnagyobb védettség a 2. oltás beadása után két héttel alakul ki. A gyártó eredetileg 79 százalékos hatékonyságot jelentett be.

Az Egyesült Arab Emirátusok kormánya a saját tapasztalatai alapján, amit sajtóközleményben hozott nyilvánnosságra ennél is magasabb, 86 százalékos hatékonyságról számolt be.

A The Washinton Post egyik cikke szerint a Sinopharm 2. dózisának beadása után akár 21 nap is eltelhet, mire teljes mértékben kialakítja a védettséget, az OGYÉI tájékoztatásában ennyi áll:

a védettséghez a 2. adag vakcina beadása szükséges, méghozzá az első oltás után 21-28 nappal.

Egyes kutatások szerint az antitestek az első oltás után öt-hét nappal kezdenek fejlődni, két hét múlva jutnak el antitestek a védelmi szintig, de 28 napba telik az optimális szint elérése.

Ennek ellenére nem mondható el, hogy bárki, akit beoltottak teljes mértékben védett lenne a vírusoktól, mivel egyetlen vakcina sem rendelkezik 100 százalékos hatékonysággal. A 80% körüli hatékonysági arány a Sinopharm esetében azt jelenti, hogy egy ember, annak ellenére, hogy megkapta mindkét oltását, megfertőződhet a vírussal fertőződhet, de enyhébb tünetek jelentkeznek nála

- jelentette ki egy kutató.

Ahol már széles körben alkalmazzák a Sinopharm vakcinát, számos esetben a második oltás után sem keletkezik hatékony védettség. Ilyen hírek érkeztek például az Egyesült Arab Emirátusokból vagy Szerbiából.

Számos külföldi szakértői cikk felhívja a figyelmet arra is, hogy jelenleg az antitest megfelelő mennyiségéről, összetételéről és kimutathatóságáról sincs tudományos konszenzus, ezért óva intenek mindenkit attól, hogy saját maguk otthon egy gyorsteszt eredménye után értelmezzék a védettségüket.

Sokan összezavarodtak, mert nem tudják, hogy melyik antitest-tesztet kellene elvégezni a védettség kimutatásához

- mondja Amesh A. Adalja, a Johns Hopkins Egészségbiztonsági Központ fertőző betegségek vezető tudósa.

Nem akarjuk, hogy az emberek pánikba essenek, azt gondolva, hogy nincsenek védve, mert az antitest-teszt nem úgy alakult, ahogy szerették volna

- mondja és kiemeli, hogy az immunrendszernek nem csak egy karja van. Az oltás után keletkező

Sarkadi Balázs, akadémikus, orvos-biológus a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy kutatást kellene indítani Magyarországon, hogy kiderüljön, a kínai Sinopharm vakcinával oltott emberek közül hányan és milyen mértékben szereznek immunitást a koronavírus-fertőzés ellen.

Ha kiderül, hogy jelentős azoknak a pácienseknek a száma, akiknél nem hatékony, nem okoz védettséget, akkor ez hamis biztonságérzést okoz az oltottaknál, és csökkenti a nyáj-immunitás kialakulásának lehetőségét, veszélyezteti a járvány kezelését.

Sarkadi professzor az alábbi vizsgálatokat javasolja a Sinopharm vakcinával oltottaknál:

1. az anti-COVID antitest szintet először egy alkalmas gyorsteszttel (pl. a Cellex antiS/N, IgM és IgG teszt), majd

2. a gyorstesztben negatív eredményt adó személyeknél el kellene végezni a mennyiségi antitest mérést,

3. a fenti mérésekben negatív eredményt adó esetekben el kellene végezni a megfelelő tesztet a sejtes immunválasz felmérésére.

Lehetséges oltásokat kapni, és nem alakulnak ki antitestek. Ez lehet az egyén immunrendszerének kudarca a vakcinára való reagálásban és az antitestválaszok létrehozásában

- mondja doktor Sydney Ramirez, aki fertőző betegségek kutatója a Kaliforniai San Diego Egyetemen és a La Jolla Immunológiai Intézetben.

Sarkadi professzor azt ajánlja, hogy akinél kiderül, hogy a Sinopharm vakcinával való oltás után nincs megfelelő védettség, azokat újra kellene oltani Pfizer–BionTech vagy Moderna vakcinával

Merkely Béla. a Semmelweis Egyetem rektora a Népszavának úgy nyilatkozott:

mivel a helyzet gyorsan változik, ezért a nyár előtt nem jelentene többletinformációt egy újabb nagyszabású reprezentatív vizsgálat.

A kínai vakcina hatásosságával kapcsolatban felmerült kérdések kapcsán ugyanakkor megjegyezte, hogy ősszel egy, a védettséget figyelő, vagyis az antitest kimutatására irányuló vizsgálatot kezdeményez majd az egyetem.

Forrás:hvg.hu/egeszsegkalauz.hu/nepszava.hu/nationalnews.com
Címlapkép: MTI/Vasvári Tamás

10 hozzászólásarrow_drop_down_circle

simmering73
Az, hogy az orosz és a kínai vakcinákról nincs elegendő (vagy semennyi) információ, az nem véletlen.
Ez itt az összes hozzászólás. Kattintson, ha csak a legfrissebbeket olvasná!
simmering73
Az, hogy az orosz és a kínai vakcinákról nincs elegendő (vagy semennyi) információ, az nem véletlen.
kereső
@simmering73: Van információ, csak ezek az információk nem közzétett kutatásokon, és vizsgálatokon alapuló információk. Messziről jött ember meg azt mond amit akar.
Nessy
Nem lenne ideális, ha az elvégzett kutatások, tesztek más mutatnának, mint a kormány propaganda!
tudode
Jó, jó!
.
A semmit nem mondó, kimutató plasztik helyett, ebben a vakcina összevisszaságban kibulizmatták volna a virológusok, és egyéb hozzáérték, hogy legyen utánkövetés , a lakósság megnyugtatására, mint pl.
.
Szerbiában van utánkövetés (a gyengébbek kedvéért)
.
.VIZSGÁLAT Az idősebb korosztálynál kevésbé indítja be az ellenanyag-termelést a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinája – ismerte el az oltóanyagok hatásosságát vizsgáló szerb Atomenergia Intézet (INEP) első embere, Marija Gnjatovic. Az intézményvezető a Danas című napilapnak mondta el, hogy a két dózissal beoltott 20 és 65 év közöttiek 90 százalékában mutattak ki megfelelő antitest-választ. Az idősebbek kapcsán Gnjatovic csak annyit árult el, hogy náluk némileg alacsonyabb ez az arány. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem jelenti azt, hogy a kínai szérum hatástalan lenne. "Nincs összefüggés a védőoltást követő antitest-koncentráció és a védelem között, mivel az ellenanyag csak az immunrendszer egyik eszköze" – állította. Szerbiában az INEP tízezer fős mintán követi nyomon a vakcinák hatékonyságát, a felmérésben résztvevő beoltottaknál az első és a második dózis beadása után két-két héttel, aztán pedig havi rendszerességgel vizsgálják az ellenanyag-termelés mértékét. Gnjatovic elmondása szerint az eddigi mérések azt mutatják, hogy a Szerbiában régebb óta alkalmazott oltóanyagok mindegyike – a Pfizer/BioNTech és a Sinopharm széruma, valamint az orosz Szputnyik V - védelmet nyújt a koronavírussal szemben, eddig egyetlen beoltott sem halt bele fertőzésbe. Az AstraZeneca vakcinája is hatásosnak tűnik, de az intézet egyelőre csak az első dózis utáni immunreakcióról rendelkezik adatokkal, mivel a szert csak nemrég kezdték el alkalmazni az országban.
Rostoványi András
-------------------------
.
Tabuország 11 év alatt nem tanulta meg, hogy a félmunka nem munka, néphülyítés a mesterségük!
ómió
Az efftársi "petíciót" ki ne tessenek feledni!
tothjani
@kereső: Mondjuk ha Kína igazat mond és már 1 éve nem halt meg náluk senki a fertőzés következtében, akkor lehet hogy az is igaz amit a vakcináról állítanak.
kereső
@tothjani: A több mint egy millirdos Kina eddig 263,1 millió állampolgárát oltotta be. Ne mond, hogy ekkora oltási aránynál van jelentősége az oltottságnak. Máshol van az a kutya elásva. Egyébként sem hiszem, hogy ekkorra populációnál, ismerve a kommunista kina emberbarát hatalmát feltúnne 1-2-3 százezer ember halála.
Úgy, mint a mi kormányunknak nem tűnik fel, hogy egy kisebb város lakossága halt meg a fertőzésben. ( Hódmezővásáhely)
Giovanni Alba
@tothjani: ma, 16:49
Térjünk vissza az alapkérdéshez. Amennyiben a kínai vakcina(k) annyira jók, biztonságosak, annyira minden rendben van velük, akkor miért is nem akarják az EMA-val engedélyeztetni? Most azért lehetőleg ne az legyen a válasz, hogy de hiszen a magyar (vagy inkább hazai) orvosok, kutatók is vannak olyan jók, mint azok a brüsszeliták, mert nem ez a kérdés, hanem az, miért nem adják be az engedélyeztetési kérelmet az arra illetékes hivatalnak?

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.