Hiába tartja elfogadhatatlannak Orbán, nem fogja tudni megakadályozni az állami támogatás átszivattyúzását az építőiparba

A G7.hu számol be arról, kifakadt Orbán Viktor miniszterelnök egy keddi sajtótájékoztatón amiatt, hogy az építőipari alapanyagok árának emelkedése a lakásfelújításokhoz nyújtott hárommillió forintos támogatás jelentős részét elviszi.

A kormányfő egész pontosan akkor úgy fogalmazott:

azt látom a piacon, hogy egyszer csak az építőanyagipari árak olyan magasra mennek fel 100 százalékot is meghaladó árnövekedéssel, hogy ezektől az emberektől a nekik adott állami támogatás nagy részét rögtön át is szivattyúzzák az építőipar alapanyagot gyártó cégekhez. Ez elfogadhatatlan, itt intézkedésekre lesz szükség…

Az, hogy hogy lépne fel ez ellen az nem egészen nyilvánvaló, hiszen a drágulás az esetek nagy részében a járvány miatt megindult globális folyamatok eredménye, az azonban biztos, hogy nem csak az építőiparban okoz mindez egyre nagyobb gondot.

Azokat az anyagokat, amelyek áremelkedése most a miniszterelnök megfogalmazásában az állami támogatás nagy részét rögtön át is szivattyúzza a gyártócégekhez, a hazai feldolgozóipari cégek jelentős része is használja.

Közülük sok ráadásul olyan multik beszállítója, amelyekre annyira nem egyszerű áthárítani a hirtelen duplájára emelkedő anyagköltséget.

A rendkívüli mértékben megdráguló építőanyagok közül valószínűleg a fa az egyetlen, amely a feldolgozóipart sokkal kevésbé érinti, mint az építőipart. A műanyagipari termékek és fémek árának elszállása azonban itt is komoly probléma már hónapok óta.

A feldolgozóipar más szegmenseibe azonban nem csak a csomagolóanyagokon keresztül gyűrűzik be a műanyagtermékek drágulása. Műanyagot különböző mértékben szinte mindenhol használnak az autóipartól a gépgyártáson át az elektronikai termékekig.

Mivel a vegyiparban tényleg a legalapvetőbb alapanyagok ára ugrott meg jelentősen, akár a kétszeresére, így a drágulás mindenhol érezteti a hatását. Ráadásul sok esetben nem is csak az árak emelkedése jelent gondot, hanem, hogy egyes termékeknél

olyan mértékben felborult a kereslet-kínálat egyensúlya, ami már hiányhoz vezet.

Az alumínium ára például nagyjából 60-70 százalékot emelkedett egy év alatt, ami elég nehezen kezelhető szint, ám a cégek közötti megállapodásoknak köszönhetően ez például így sem feltétlenül okoz nagy gondot a multiknak szállító magyar vállalatok számára. A német autógyáraknak közvetlenül is beszállító Csaba Metál Zrt. vezérigazgatója, Majoros Csaba azt mondta a lapnak:

úgy szerződtek a vevőikkel, hogy az alumíniumból készülő termékeik árát 3-4 havonta frissítik a tőzsdei jegyzések függvényében. Azaz áraik tulajdonképpen a tőzsdei árfolyamhoz vannak igazítva, így ezt a kockázatot már a vevők futják.

Nem minden fém esetében ilyen jó azonban a helyzet. Az acél ára például megduplázódott, itt pedig nincs ilyen automatizmus.

Nagyjából hasonló tapasztalatokról számolt be a G7-nek nyilatkozó többi cégvezető is. A főleg az autóiparnak szállító vállalatok körében az általános vélekedés az volt, hogy a nagy nemzetközi csoportok nem szeretnék egy ársokk miatt szétverni az évek alatt felépített beszállítói körüket, ellátási láncaikat, ugyanakkor a teljes költségnövekedést így sem lehet rájuk hárítani.

A tapasztalatok arról már elég eltérőek voltak, hogy milyen arányban kell a magyar beszállítóknak megbirkóznia a többletkiadásokkal. Úgy tűnik, akadnak vevők, amelyek szinte teljesen elfogadják az áremeléseket, mások viszont egyáltalán nem.

Mindenesetre elég jól látszik, hogy a fémet és műanyagot nagy mennyiségben használó magyar feldolgozóipari cégeknek érezhetően csökkenteni fogja a jövedelmezőségét az alapanyagok árának megugrása. 

A nyereség egy elég jelentős részét elviheti az alapanyagárak elszállása. A mások mellet autó- és építőipari cégeknek is acéltermékeket szállító hatmilliárdos forgalmú Tom-Ferr Zrt. ügyvezető-tulajdonosa, Laczkó Oszkár azt mondta:

az is komoly kockázat, hogy egyes cégek egyszerűen kifogynak a készpénzből, és emiatt cash flow problémákkal szembesülnek.

Szerinte már most vannak olyan vállalatok, amelyek ideiglenesen leállítják a termelésüket, mert ilyen piaci körülmények között nem tudnak működni.

Az alumíniumnál első körben az okozott gondot, hogy az alapanyagként szolgáló hulladékfém épp akkor fogyott el, amikor a kereslet újraéledt, így nagyobb volt a fém iránti igény, mint amit a gyártók ki tudtak volna szolgálni. Ez elvileg ugyan csak egy járvány miatti időleges állapot, ám félő, hogy mire helyreáll a rend, más áremelő hatások miatt már nem tud érdemben csökkenni az ár. 

Forrás: G7.hu