Nem emigrált Orbán lánya – így magyarázkodott Tiborcz István

Csak átmeneti időszakra költözött ki Tiborcz István és Orbán Ráhel Spanyolországba, de hosszútávon mindenképp Magyarországon képzelik el a jövőjüket, mondta Tiborcz a Magyar Hangnak melyet a Telex szemlézett.

Kép: Facebook/Orbán Viktor 

A lap szerint július óta a spanyolországi Los Alcázares település egyik négycsillagos szállodáját üzemelteti a Tiborcz tulajdonában álló BDPST Group egyik társasága. Egy 84 szobás, étteremmel és bárral, valamint 150 fős bankett-teremmel rendelkező hotelről van szó, amelyet hamarosan meg is vásárol a cégcsoport, ezután pedig további hoteleket is akarnak venni Spanyolországban.

Alapvetően két ok miatt döntöttünk úgy, hogy Marbellába költözünk. Egyrészt adódott néhány üzleti lehetőség, amelyekkel élni akartam, emiatt igen sok időt kell Spanyolországban töltenem. Azt viszont nem akartam, hogy keveset találkozzak a gyerekekkel. Másrészt a kislányom ötéves, az utolsó évben az iskola előtt jó lehetőségnek tűnt, hogy angolul és spanyolul tanuljon ő és a testvérei is. A legképtelenebb találgatások jelentek meg arról, hogy felszámolunk itthon mindent, holott további üzleti lehetőségeken dolgozom Magyarországon és külföldön is

– mondta a miniszterelnök veje a lapnak.

A Magyar Hang azt is írja, Tiborcz eladta a Csabdi külterületén található Tiborcz-tanyaként ismertté vált ingatlant, valamint a környező földeket. Az ingatlanok, azaz a központi ház, valamint az összesen 42 ezer négyzetméternyi legelő, a 21,8 ezer négyzetméternyi erdő, valamint a 14,5 ezer négyzetméternyi szántó természetvédelmi területnek minősül, egy részét 2018-ban, másik részét idén tavasszal vették meg tőle.

Tiborcz István erről azt mondta a lapnak:

szeretném megelőzni a találgatásokat, szó sincs arról, hogy felszámolom a magyarországi érdekeltségeimet

Tehát a birtokot azért adta el, mert az túl messze van Budapesttől.

A korábban Tiborcz érdekeltségébe tartozó Elios több közvilágítási tenderen nyert, összesen 13 milliárd forintot. A sok minőségi kifogás mellett felmerült az is, hogy a közbeszerzési eljárások irányítottak voltak, a kiírók és a pályázók között személyi összefonódásokat tapasztaltak. A korszerűsítéshez uniós pénzeket is igénybe vettek, ezért az EU Csalásellenes Hivatala (OLAF) nyomozást indított. Az OLAF a 35 vizsgált pályázatból 17-nél állapította meg, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál. Az OLAF elküldte a magyar hatóságoknak a jelentést,

Magyarországon azonban semmilyen büntetőjogi felelősségre vonás nem történt, a 13 milliárd forintos EU-s hozzájárulásról pedig lemondott a kormány.

Az OLAF nem adta ki a nyomozás aktáit, de az Európai Bíróság Törvényszékének szeptember eleji döntése értelmében ezt nem tagadhatja meg, így azok idővel megismerhetők lehetnek.

Forrás: Telex
Címlapkép: Facebook/Orbán Viktor