A jelöltállításon és a nemzetiségi listát vezető személyen vesztek össze, aminek az előzménye az volt, hogy egy novemberi jelöltállításon kikapott a kormánypárti jelölt, de végül az eredményt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
A 444 cikke szerint kedd hajnalban, 12 órás tanácskozás után kiabálásba és lökdösődésbe torkollott az Országos Roma Önkormányzat jelöltállító közgyűlése, melyről Hidvégi Balogh Attila, a RomNet főszerkesztője tudósított a Facebook-oldalán.
A cikk szerint a testületnek február 1-ig kellett volna jelölnie valakit a roma nemzetiségi lista élére, aki nemzetiségi szószólóként, de megfelelő számú szavazat mellett akár országgyűlési képviselőként a magyar cigányságot reprezentálhatta volna a Parlamentben.
A cikk szerint azonban a képviselőknek még abban sem sikerült megegyeznie, hogy milyen feltételek mellett szavazzanak a jelölt személyéről. Novemberben már volt egy voksolás, de akkor nem a kormánypártot támogató Lungo Drom jelöltje, a cigányság jelenlegi szószólója, Farkas Félix lett a jelölt, hanem az ORÖ elnöke, Agócs János, aki több szavazatot kapott Farkasnál.
Emiatt a Lungo Drom az Alkotmánybírósághoz fordult, és eljárási hibákra hivatkozva végül az Ab megsemmisítette a novemberi szavazás eredményét.
Januárban a Népszava több hangfelvételt is nyilvánosságra hozott arról, hogy a romaügyi kormánybiztos arra utalgatott erősen és vehemensen az ORÖ tagjainak, miszerint jobban teszik, ha a kormánypártok érdekeinek megfelelően állítják össze a nemzetiségi listát.
Ezen előzmények után igyekezett az ORÖ hétfőn összeállítani a listát, egy ponton Agócs János a cikk szerint fölajánlotta, hogy visszalép, ha Farkas Flórián is ezt teszi , és valaki mást jelölnek a lista élére az ORÖ-ből. Ezt a felvetést azonban a lungo dromos politikus elutasította.
A cikk szerint hajnali három órakor végül az a döntés született, hogy a jövő héten egy rendkívüli közgyűlést tartanak, amelyen az ORÖ feloszlatásáról szavaznak a képviselők.
Forrás: 444.hu, facebook.com/RomNet
16 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Itt ugyanis a képviselet fogalmát összekeverik az érvényesüléssel. Sajnos a magyar politikában is ez a helyzet. Ennek legkirívóbb példája volt a 20006-os nagy robbanást előidéző beszéd. Aki nem látja a párhuzamot, soha nem érti meg miről szól a demokrácia.
Új hozzászólás