A Központi Statisztikai Hivatal friss adata alapján ez három hónap alatt már meg is történt a nyugdíjasok esetében, miközben az elemzői vélemények szerint a neheze még csak most fog jönni.
Kép: Facebook/Orbán Viktor
A KSH jelentése szerint az átlagos országos fogyasztói árindex mértéke 8,5 százalék volt, ami bár elmarad a piac és MNB által is várt 9 százaléktól, magasabb az előző havinál 8,3-nál.
Ugyanígy emelkedő trendet követ a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján is számolt árindex, a havi ugrás mértéke azonban jóval nagyobb volt az általánosnál. A februári 7,8 százalék után márciusban már 8,3 százalékos volt a nyugdíjas infláció mértéke.
Ezzel már sorozatban nyolcadik hónapja, hogy egyre drágább a nyugdíjasok élete. Esély a helyzet megváltozására egyelőre nem látszik, sőt. Az orosz-ukrán háború következményeként ugyanis újabb lendületet vett az élelmiszerek áremelkedése, ami a társadalom legidősebb rétegét különösen érzékenyen érinti.
Az ő fogyasztásukban ugyanis az aktívakénál sokkal nagyobb súllyal szerepel ez a termékkör.
A lap beszámolt arról is, hogy a nyugdíjas infláció márciusi megugrásának mértéke már akkora volt, hogy az első három hónapban az árak emelkedése nemcsak az év eleji nyugdíjemelést, de a februárban kifizetett 13. havi nyugdíjat is teljesen erodálta.
Az év elején a kormány 5 százalékkal emelte az ellátásokat, amivel szemben az első negyedévben összességében 7,8 százalékkal drágult a nyugdíjasok élete. Vagyis a nyugdíjak jelentős értékvesztést szenvedtek el mostanra. A helyzeten elviekben sokat javított volna a teljes 13. havi nyugdíj kifizetése. Mint ismert, az eredeti tervek szerint idén kétheti részt kaptak volna ebből a nyugdíjasok, a kormány azonban nem függetlenül az áprilisi választásoktól, úgy döntött:
a teljes 13. havi nyugdíjat kifizeti.
Ezt a pluszjuttatást figyelembevéve az év eleji 5 százalékos emelés 8,3 százalékra módosul. Tehát az árak emelkedésének országos mértéke alapján már gyakorlatilag semmilyen pluszt nem biztosít az időseknek a 13. havi juttatás. Valamennyivel kedvezőbb a helyzet, ha a saját fogyasztói kosaruk alapján számolt inflációt nézzük: ekkor ugyanis még 0,5 százalékpontos értéknövekedést biztosít a plusz egy havi nyugdíj.
Ám az idei évi inflációs várakozásokból kiindulva a következő hónapokban ez az előny is el fog veszni, mivel a mostaninál is nagyobb áremelkedésre számítanak az elemzők.
A mostani adat csak megerősíti az előrehozott, évközi nyugdíjkorrekció szükségét is, melyre a kormányzati nyilatkozatok alapján júniusban kerülhet sor. Addig azonban tovább veszítenek értékükből a nyugdíjak, a hiányzó emelés mértékével pedig gyakorlatilag a költségvetést hitelezik az érintettek.
52 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Mindenki bankol ugye? Csak meg kell nézni, hogy a bankok hogyan emelték/emmelik szinte egyik napról a másikra az utalások, az egyes tranzakciók jutalékait- párhuzamosan az MNB kamatemeléseivel. A hitelek kamatáról ne beszéljünk- viszont érdemes megnézni, hogy a betéti kamatok követik-e a jegybanki kamatemeléseket, és a hitelkamatokat. Nincs megszoritás. Nem csak adóemeléssel lehet "megszoritani".
Új hozzászólás