A nők egész életükben hallgatják, hogy – a társadalom szerint – hogyan kellene élniük az életüket. Azok, akik nem szeretnének gyereket, különösen sok kritikát kénytelenek elviselni a döntésükkel kapcsolatban, főleg akkor, ha még azt is hozzá merik tenni, hogy nem, nem a karrierjük miatt. Bár a cikk erre nem tér ki, ha a nőnek van párja, a döntés közös, így a gyermekről való lemondásban is egyetértve döntöttek. A közhiedelemmel ellentétben teljesen normális, ha valaki úgy dönt, sem utódra, sem sikeres karrierre nem vágyik. Nőket kérdeztünk, hogy nekik mik a céljaik és miért nem a családalapítás az.
Forrás:
bien.hu
Feltöltő: Emmersson71
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
33 hozzászólásarrow_drop_down_circle
De, akkor mint gyerekes apa és unokás nagypapa--mégis, mi végre él? Csak a szórakozás? Biztos nagyon jó a kötetlen élet, de nem unalmas? Eleinte még csak a barátok, de aztán, vénségére már senki nem nyit rá ajtót, senkit nem vihet a játszóra, stb.
Persze, nem vagyunk egyformák, de...
Az élet szolgáltat rá rengeteg bizonyítékot, hogy valóban nem való mindenkinek a "szülőség". Nekem sem. Mi felelősen így döntöttünk. És aki felismeri, hogy nem fér bele az életébe egy vagy több gyerek anélkül, hogy az a maga vagy esetleg a gyermek(ek) számára hátránnyal jár, az egy komoly és fontos döntést hoz meg.
Ez nem feltétlenül egzisztenciális kérdés - lásd az orbáni támogatási rendszert, ahol a gyermektelenek csak befizetők és eltartók! -, bár a függetlenséghez fontos ez is.
Az embernek egy élete van. Azt az egyet úgy éli, ahogyan számára jó. Hogy a szüleim által létezem, nem kötelez(het) arra, hogy én is létrehozzak élete(ke)t! Az ún. "társadalmi felelősség" pedig hidegen hagy! Csak azért nem vállalok gyereket, hogy ne fogjon padlót ez az elavult és igazságtalan nyugdíjrendszer.
El nem tudtam vagy tudnám képzelni a gyermektelen, unokátlan életet. De, és ez is igaz, hogy még mindig szerencsésebb (!!) egy olyan gyerek, akit nem akartak és ezért nem születik meg, mint az, aki muszájból lesz. A család pl elborzadt, amikor a lengyel nagykatolikus világról (és sok ottélő baráttól) hallottuk, hogy még a nemi erőszakban vagy biztosan betegen születő gyereket se lehet elvetetni. Azóta is a cseheknél csináltatja az a lengyel nő, aki megtehetei.
Nem vagyunk egyformák---talán szerencsére...
"Akkor ne is éljen"! A társadalom, és benne önnek is az az elvárása, hogy a nőnek gyerekeket kell szülnie! Nos ez a gender elmélet! Az adott kor, adott társadalmának elvárása a férfi és a nő szerepét illetően!
scontent.fbud10-1.fna.fbcdn.net/v/t1.6435-9/138491810_908697523206260_8308065151942535089_n.jpg?_nc_cat=101&ccb=1-5&_nc_sid=dbeb18&_nc_ohc=-O4Dz7ioMloAX-gv5Wc&_nc_ht=scontent.fbud10-1.fna&oh=00_AT-Jy4tR2aeZm8E17QnRn2cBqK75Zf-alNau9z2PVASkpA&oe=6279C5BE
De egy 50-es férfi simán nemzhet gyerekeket! Akár 60-70 éves is. Pl Gyurcsány 5. gyereke is 50+ érkezett...
értsd: a társadalom hülyébbik része szerint.
És akinek valamilyen oknál fogva nem adja meg a sors az anyaságot, az pária?
Ráadásul - mint ahogy a legtöbb dolognak több vetülete van - előnyei is vannak a késői szülővé válásnak. Általában sokkal stabilabb környezetbe érkezik a gyerek. Jobb feltételekkel indul az életbe, előbb örökölhet...
"Évtizedeken át riogattak minket az orvosok azzal, hogy mennyi kockázata van annak, ha valaki "öregen", azaz negyven felett akarna szülni. Tény, hogy szülészeti szempontból valamivel kockázatosabb a késői terhesség az anyára és a babára nézve is. Viszont az is tény, hogy egy idősebb anya lelkileg felkészültebb egy kisbaba érkezésére, és még arra is jobb esélyei vannak, hogy a babájából egészséges, jó tanuló kisgyerek váljon."
nlc.hu/csalad/cikk/szules-40-folott/
Le vannak osztva jól a szerepek, bármi is legyen a szervező elv.
Jelen komment esetében miből szűrted le, hogy a szabadságot akár @Macskaszem: , akár én, mások kárára kívánjuk megélni?
- "beleugatni bárkinek is abba, ki hogyan élje az életét"
- "Ez a szabadság.:)"
Ebből!
Ez nem szabadság, simán verbális agresszió.
@Macskaszem: téged is véd a véleményével, mint ahogy én is: te gyermektelenül képzelted az életed, élj így, senkinek semmi köze hozzá - ha úgy tetszik, senki ne ugasson bele! :) Nekem van két lurkóm is, számomra akkor is üres lenne az élet nélkülük, ha a hivatásom és a baráti köröm ezt elfedné. De én így is terveztem, anya akartam lenni. De ez nem kötelező.
Biztos, hogy nincs közöttünk véleménydifferencia , az érzékenységed pedig számodra tartogat mondanivalót - úgy gondolom.
Ha beleugatni bárkinek is az életébe szerinted szabadságot jelent, vagyis itt nyilván szólásszabadságra gondolsz, akkor nem értek egyet!
Ha esetleg ironizáltál, akkor félreértettem. Sorry!
Beleugat: a beleszól durvább fílingje, indulatot feltételez. Ha azt írom, hogy senki ne ugasson bele az életembe, akkor nagyon határozottan utasítom vissza az erőszakos kísérleteket, például az Orbán-kormány "gyermekvédelmi " törvényét.
Nem értem, miért kell ezt neked magyarázni. Totál félreértetted az eredeti kommentet.
Olvasd el, kérlek, újból.
Netán kötözködni van kedved? :)
Vagy itt található az uraság egy gyenge pontja?
De nem minden áron! Mások kárára semmiképpen sem.
A szabadság azonos az élettel, hát élj, valósítsd meg a legszebb álmodat, és szeresd azt, aki vagy, hogy szerethess másokat. Ha így teszel, nem kell attól tartanod, hogy bárki kárára létezel.
Új hozzászólás