A járvány kezdete óta regisztrált többlethalálozásoknál Európában a legmagasabb értékeket az egykori szocialista országokban mérték.
Az Mfor.hu cikke szerint a Semmelweis Egyetem pszichiátere, neurológusa két friss tanulmányában is azt kutatja, hogy mi lehetett az oka a hazai Covid-többlethalálozásnak.
Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO
„A 2022 januárjáig közölt adatok alapján a legmagasabb Covid-19-halálozást jelentő első 15 európai ország közül 11 posztszocialista ország. A Covid-19-pandémia kezdetétől regisztrált legnagyobb többlethalálozást mutató 17 európai ország pedig kivétel nélkül mind volt szocialista ország”
- erre a következtetésre jutott Dr. Rihmer Zoltán a legfrissebb tanulmányában, amelyből az is kiderül, hogy az adatokat szolgáltató 43 európai országból a legalacsonyabb vakcinációs ráták 18 országból kerültek ki, és ezek mindegyike egykor szocialista berendezkedésű állam volt.
„A Covid-19-halálesetek meghatározásában óhatatlanul pontatlanságok, megítélésbeli különbségek fordulhatnak elő, és az adatok is manipulálhatók, de még mindig a 100 000 lakosra jutó többlethalálozás számít megbízhatóbb indikátornak” – írta le szakirodalmi adatok alapján Rihmer Zoltán.
Összegzése szerint az európai Covid-19 halálozásbeli különbségeinek egyik legfontosabb oka a volt szocialista országok lakosainak tradícionálisan rossz fizikai és mentális állapota.
Dr. Rihmer a 2021. szeptember 10-ig közölt adatokat dolgozta fel, ennek alapján a 43 adatokat közlő európai országból a legnagyobb többlethalálozást felmutató 17 ország kivétel nélkül posztszocialista. Az első 20 ország között is 19 ilyennek számít, egyedül a 18. helyet elfoglaló Olaszország "lóg ki" a mintázatból. Ennek alapján látható, hogy – Olaszországot nem nézve – a magas és alacsony Covid-19 halálozást mutató országok között a választóvonal az egykori "vasfüggöny" vonala.
„Hazánkban jelentős a különbség a 100 000 főre jutó európai Covid-19-halálozásban mutatott harmadik, míg a többletmortalitásban elfoglalt 15. helyünk között, mert így a hazai helyzet korántsem olyan kedvezőtlen”
– hívta fel a figyelmet az orvos a hazai Covid-halálosi számok kapcsán, de arra is kitért, hogy fontos azt is kiszámolni, hányan haltak meg valóban a fertőzés miatt az összes igazolt személyek közül.
A 2021. november 20-ig regisztrált adatok alapján a legmagasabb értéket mutató 10 ország közül Bosznia-Hercegovinában volt ez a legmagasabb (4,5 százalék), a 10. helyen álló Lengyelországban 2,4 százalékot mértek. Magyarország a 3,3 százalékával a 4. helyen áll. Ennél a mutatónál is a 7. helyen álló Olaszország kivételével mindegyik más ország posztszocialista.
"Tény, hogy a volt szocialista országokban a szívinfarktus, a stroke, a daganatos betegségek, a diabétesz, az alkoholizmus, az elhízás, a dohányzás, a depresszió és az öngyilkossági mutatók mindig is lényegesen rosszabbak voltak, mint a „nyugat-európai, kapitalista” országokban. Magyarország e tekintetben Európában szinte mindegyik területen a legrosszabb helyek egyikét foglalta/foglalja el ma is.
A pszichiáter szerint mindezek alapján a Covid-19 okozta többlethalálozások alakulása nem vezethető vissza egyetlenegy okra. A többlethalálozások nem feltétlenül a pandémiával kapcsolatos eredménytelen (vagy elmaradt) hatósági-járványügyi intézkedések következménye, hanem az ország egészségügyi állapota és egészségügyi rendszere, és így már érthető a járvány relatíve magasabb Covid-19-halálozási aránya, sőt az is, hogy a járvány a későbbiekben is megnövekedett halálozást okozhat"
- olvasható a cikkben.
Egy másik tanulmányában a szerző annak ment utána, hogy mennyire voltak jók a koronavírus elleni védekezési eljárások, ezt annak alapján számolta, hogy az európai országokban a lakosság hány százalékánál lehet jelenlegi, vagy múltbeli koronavírus-pozitivitást kimutatni, függetlenül attól, hogy az illetőnek voltak-e/vannak-e tünetei, vagy sem.
Ennek alapján arra jutott, Magyarország a lakosság 11,4 százalékos átfertőződöttségével Európában a 22. helyen áll. Az első Montenegró a 25,1 százalékával, "az ötödik helyen álló Csehországban ez az érték 20,1 százalék, a 10. helyet elfoglaló Hollandiában 15,6 százalék, a 15. helyen álló Luxemburgban ez 14,1 százalék, a 20. helyen Svájc áll (11,6 százalék)" – áll a cikkben.
Ebben a rangsorban 12 nyugati és 9 posztszocialista állam van, vagyis itt nem tapasztalható meg a nyugati és posztszocialista országok közötti elkülönés, mint a fentebb vázolt esetekben.
"Egyesek szerint ez az európai rangsor nem helytálló, mert minél többet tesztelünk, annál nagyobb lesz a Covid-pozitív esetek száma, ezért a hazai relatíve ritka tesztszámok miatt ez nem megbízható információ. A szerző szerint a harmadik-negyedik hullám adatai a „több teszt-több beteg” feltételezést ugyanakkor cáfolják, mivel a 2022 januári adatok szerint az 1 millió lakosra eső eddig elvégzett összes Covid-19 teszt száma például Ausztriában 15-szöröse Magyarországénak (14,62 millió, illetve 0,942 millió).
Ennek ellenére a teljes lakosságban a valaha Covid-19-fertőzésen átesettek aránya Ausztriában 12,8 százalék, míg Magyarországon ennél csak minimálisan kevesebb, 11,4 százalék. Dániában és Görögországban, ahol szintén sokkal több tesztet végeztek el, a fertőzöttek aránya így is 8,5 és 9,5 százalék).
A tanulmány szerzője szerint, ha a valaha Covid pozitív személyek lakosságon belüli aránya a hatósági-járványügyi intézkedések mutatója, akkor e tekintetben Európában Magyarország az előkelő 22. helyen áll, mivel 21 országban magasabb a Covid fertőzésen átesettek gyakorisága"
- olvasható a cikkben.
Rihmer Zoltán szerint mindezekből az a következtetés vonható le, hogy a többlethalálozás megítélése rendkívül komplex kérdés, és azt is hozzátette, további vizsgálatokra van szükség abban, hogy a többlethalálozást mennyiben befolyásolták a lakosság "öröklött" fizikai mutató.
2 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás