A megszorítások az inflációt gerjesztik tovább.
A Népszava cikke szerint július elsejével lép életbe a kormány extraprofit elleni rendelete, amit a pünkösdi hosszú hétvégén hirdettek ki. A cikk szerint ugyan adót kivetni csakis a parlament által elfogadott törvény alapján lehetne, ám a Fidesz által már sokszor módosított Alaptörvény hagyott egy jogi kiskaput, amely alapján rendeleti kormányzás alatt rendeletben lehet adótörvényeket is kihirdetni a kormány részéről.
Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO
A költségvetési kiigazításokat a kormány az ukrán háború gazdasági hatásaival magyarázza, ám a lap szerint erre az év elején mintegy 2000 milliárd forintos választási osztogatás miatt van szükség.
A különadókból befolyó pluszpénzeket a kormány a rezsivédelmi és honvédelmi alapba teszi, hogy ezeket a kiadásokat fedezzék, de honvédelmi kiadások be vannak tervezve egyébként is a költségvetésbe, így ez az érvelés nem annyira áll meg.
"Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a hétvégén az állami rádióban arról beszélt, hogy a cégeknél keletkező extraprofit megadóztatásával igazítja ki a költségvetést a kormány. A miniszter azt is mondta, hogy ha érintett cégek az adót megpróbálják a lakosságra hárítani „gyorsan és keményen fellép”.
Valójában a kihirdetett adók többsége nem is a profitot, pláne nem a nem létező extraprofitot, hanem a cégek bevételeit adóztatja. Több adónem esetében pedig gyakorlatilag fogyasztási adót vetnek ki, amit szinte egy az egyben fognak a cégek áthárítani a lakosságra, illetve az inflációt tovább fogja gerjeszteni, ami véső soron szintén a lakossági megszorítás egyik eszköze.
Hasonló megoldással utoljára a Bokros-csomag élt: 1994-ben is az inflációt használta fel a kormány arra, hogy a lakossági jövedelmeket elinflálja"
- olvasható a cikkben.
A Népszava szerint a bankokra kivetett plusz tranzakciós adó gyakorlatilag fogyasztási adóként működik, a teher pedig könnyen az ügyfeleknél köthet ki, holott formálisan a pénintézeteknek kellene ezt állnia.
A MOL esetében lehet extraprofit-adóról beszélni, az állam az olcsó orosz olaj és a világpiaci olaj árkülönbözetének 25 százlaékát vonja le. A maradék marad a MOL-nál, amely ebből finanszírozza a 480-as szinten tartott üzemanyagár miatti kiesést. Az energiaszektortól 300 milliárd forintot remél a kormány, amely a MOL-on felül a zöldenergiát termelő cégeket is megadóztatja, illetve jelentősen emeli a bányajáradékot is. A bankszektornál 250 milliárd forintos adóbevétellel számolnak.
A lap szerint a légitársaságokra kivetett repülőjárat-adót is átháríthatják egy az egyben az utasokra a repülési cégek, de a biztosítási pótadóval is hasonló a helyzet: itt a biztosítási díjbevételük 4-14 száalékát kell átadnia a biztosítóknak az árbevételtől függően. Gyaníthatóan itt is lesznek biztosítási díjemelések.
"Nemcsak a bankok, és biztosítók, de távközlési cégek, a gyógyszergyártók és a kiskereskedelmi láncok is különadót kapnak a nyakukba. A kiskereskedelemben amúgy sem létező extraprofitot adóztatják meg, hisz ezen cégek az az árbevételük 1-3 százalékát keresik meg nyereségként. A kiskereskedelmi láncoknak az idén a már létező különadó 80 százalékkal emelt mértékét kell megfizetniük, 2023-ben pedig megemelik a különadó-kulcsokat. A legkisebb boltok továbbra sem fizetik a sávos különadót, azt az évi 500 millió forintnál nagyobb árbevételű cégekre vetik ki. A kiskereskedelmi adó is abba a kategóriába tartozik, ahol a különadót végül a vásárlók fogják megfizetni, hisz ezt egyszerű áremeléssel tovább lehet hárítani. A távközlési cégeknél is hasonló a helyzet, akárcsak gyógyszergyártóknál, amelyek szintén árbevétel után adóznak.
Az Orbán-kormány döntött a közvetlenül a lakosság által fizetett adók emeléséről is: emelkedik a jövedéki adó, de nemcsak a korábban behangozott dohány és alkoholtermékeknél, hanem egyes energiahordozóknál is. Így magasabb jövedéki adót kell fizetni júliustól a fűtőolajra, hidrogén és LOG-gázokra, amelyeket járműhajtásra használnak, valamint a szénre is. Ezeknél a jövedéki adó azonnal beépül a fogyasztói árakba. Emelkedik a népegészségügyi termékadó, azaz a csipszadó mértéke is, így áremelések várhatóak az üdítő és energiaitaloknál, a snackeknél és az ízesített sörök esetében is"
- áll a cikkben amely szerint a kormány komoly kiadáscsökkentésre készül az idei költségvetésben.
A minisztériumok költségvetését 10 százalékkal, 581 milliárd forinttal vágják vissza idén, 2023-ban pedig további 500 milliárd forintos csökkentést kell végrehajtani.
"Ez a kiigazítás két évre a GDP 1,5-1,7 százalékára rúg, abból idén 0,9-1 százalék, vagyis jelentősnek mondható. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt is elmondta, hogy a két évben összesen 1150 milliárd forint beruházást nem indítanak el – így ez is megtakarításként jelentkezik. Ez a kiadáscsökkentés adja a megszorító csomag egyik felét, a másik részét a 800-900 milliárdnyi különadó adják – így a következő két évben évi 2000-2200 milliárdos költségvetési kiigazítás várható"
- olvasható a Népszava cikkében.
Nem világos,hogy az orbán-strómanok,oligarchák cégei miért nincsenek sújtva ezzel a különadóval? Annyiból tiszta a dolog,hogyha orbán a nyaloncait is bünteti ezzel, talán fellázadnának ellene. Azzal,hogy ezek a cégek nem végeznek termelő tevékenységet,mentesülnek a különadó ellen. Amit ez a kormánynak nevezett kupac művel,az egyszerűen röhej. A "kormány" azzal védte eddig az oligarcháit, hogy épül a nemzeti tőkésosztály. Sztem már igencsak kiépült, hát most van rá szükség,fizessenek ők is. Vagy hány milliárdos vagyonnál mondható,hogy XY már a tőkésosztály része?Közpénzből gazdagodtak, csengessenek.