Elkészült az Európai Parlament friss jelentése Magyarországról, még lesújtóbb a kép

Judith Sargentini 2018-as jelentésénél is rosszabb a helyzet mostanra az EP új, Magyarországról szóló jelentéstervezete szerint.

A Népszava cikke szerint Judith Sargentini európai parlamenti képviselő 2018-as jelentésében írtaknál is rosszabb lett az eltelt négy év alatt Magyarország megítélése az Európai Parlament (EP) egy friss jelentéstervezete szerint. 

Fotó: Facebook/Gwendoline Delbos-Corfield

Az átfogó előterjesztésről, amely az elmúlt négy év magyarországi történéseit mutatja be a EP tagjainak, hamarosan szavazni fognak az EP-képviselők. A jelenleg szakbizottsági szavazás előtt álló határozati javaslat szerint 2018 óta Magyarországon annyi történt, hogy a különféle uniós eljárások és lépések ellenére is sikerült a Fidesz-kormánynak fokoznia az uniós alapértékek alásására igyekvő erőfeszítéseit. 

A cikk szerint jelenleg a képviselők ismételten arra készülnek, hogy a többi közössgéi intézményt felszólítsák, vessenek véget az uniós normák elleni támodaásoknak, 

"és addig ne hagyják jóvá az országnak járó közösségi támogatásokat, amíg fennáll az azokkal való visszaélés kockázata, és amíg a nemzeti hatóságok nem teljesítik a jogállamiság területén megfogalmazott brüsszeli ajánlásokat."

A Népszava emlékeztet rá, a négy évvel ezelőtt készült Sargentini-jelentés alapján indult el a hetes cikkelyes eljárás a magyar kormánnyal szemben, amelynek a célja annak megállapítása volt, hogy valóban sérülnek-e az Európai Unió (EU) alapértékei Magyarországon. Az eljárás azonban négy éve egyhelyben topog, időről-időre előveszik ugyan az EU Tanácsban az ügyet, de aztán minden marad a régiben. 

"Pedig a folyamat több lépcsőből áll, a kormányok először ajánlásokat tehetnek, majd ezek teljesítése híján szankciót is kiszabhatnak, ha úgy ítélik meg, hogy a közösségi értékek nem csak veszélyben vannak, hanem szisztematikusan meg is sértik azokat. Ennek megállapításához az érintett országon kívül valamennyiük beleegyezése kell.

Az Európa-ügyi miniszterek testületében folyó eljárásba a parlamentnek kevés a beleszólása, csak nyomásgyakorlással próbálkozhat, hogy a mostanáig terméketlen párbeszéd végre eredményt hozzon, és legalább ajánlások szülessenek az Orbán-kormány címére. A kormányok nem igen mutatnak készséget a tovább lépésre, és a július elsején hivatalba lépett cseh EU-elnökség sem lelkes az ötletért"

- olvasható a cikkben, amely szerint az EP ezért is döntött úgy, hogy újabb jelentést készítettet, melyben arra a 12 területre fókuszálva nézik át az elmúlt négy év történéseit, amelyeknél már a Sargentini-jelentés szerint is aggodalomra okot adó fejlemények voltak négy évvel ezelőtt. 

A jelentést a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield állította össze, ő főként nemzetközi és európai intézmények beszámolóira és döntéseire hivatkozva véleményezi az alkotmányos rendszer működését, az igazságszolgáltatás függetlenségét; a korrupciót; az adatvédelmet; a véleménynyilvánítás szabadságát; a tudományos, az egyesülési és vallásszabadságot; az egyenlő bánásmódhoz való jogot; a kisebbségek, a menedékkérők és migránsok jogait, valamint a gazdasági és szociális jogok teljesülését. A megállapítások a tavaly őszi budapesti látogatására is támaszkodnak.

A Népszava szerint a több mint 30 oldalas előterjesztésben arra kérik az EU Tanácsot, hogy vegyék figyelembe a friss fejleményekewt a hetes cikkelyes eljárásnál. Emellett szoregalmazza a négy évvel ezelőtt indított folyamat felgyorsítását és határidőhöz kötött ajánlások elfogadását is, amelyhez még nem kell teljes egyetértés az EU-tagok között. 

A lap felsorolta a veszélyhelyzet határozatlan ideig történő meghosszabbítását, a Kúria elnökének megválasztását, a Pegasus kémprogram felhasználsát újságírók, ügyvédek és politikusok elleni igénybevételét, mint olyan kormányzati és parlamenti lépéseket, melyek aggályosak.

A több mint 470 kormánypárti médiaterméket magába foglaló KESMA (Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány) is a problémák között van (a független sajtó mozgásterének csökkentése, a polgárok objektív információkhoz való hozzáférésének szűkítése); az MTA és a Színház- és Filmművészeti egyetem autonómiájának csorbítása; a civilekre nehezedő kormányzati nyomás, az alapvető jogok biztosának függetlenségének kérdése is a problémák között van. 

Ide tartozik még, hogy a törvényeket és alkotmánymódosításokat előzetes nyilvános konzultáció nélkül fogadja el a fideszes többség a parlamentben, a kormány beleavatkozik az önkormányzati feladatokba, de az is problémaként van megemlítve a jelentésben, hogy az áprilisi országgyűlési választást nem egyenlő versenyfeltételek mellett rendezték meg.

"Mindezek fényében Gwendoline Delbos-Corfield javasolja, hogy a kormányközi EU Tanács állapítsa meg: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata. Előterjesztéséről várhatóan július 13-án vagy 14-én szavaz az EP állampolgári jogi bizottsága. A jelentés szeptemberben kerülhet a plenáris ülés elé, éppen négy évvel azután, hogy az jóváhagyta a Judith Sargentini által asztalra tett hasonló véleményt"

- olvasható a cikkben.