Így köszöntötte Szijjártó Péter a Mazsihisz új elnökét, akit "gyerekkora óta ismer"

@Őrnakgy: Magyarországon élve, az érdekel elsősorban, itthon mi történ/ történik!

@Őrnagy: ma, 09:36
Sokat beszélsz, keveset mondasz. Mi volt a magyarországon bevezetett hallgatói létszámkorlátozás deklarált célja? A zsidók kiszorítása származás, tehát nem tehetség és tudás alapján. Az, hogy máshol is alkalmazták, még nem ad felmentést a magyar törvényhozóknak, főként amiatt, hogy nem csak az egyetemeken, hanem a gazdaság számos területén is erősen korlátozták a lehetőségeiket.
Emlékezetes példa a Kőbányai Gyógyszerárugyár története, Richter Gedeon élete és méltatlan halála.
" A „nagy háború” kitörésekor már 24 gyógyszerszabadalma volt. A második világháború elején a gyár már öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett, 34 államban bizományi raktárt létesített.

1942-ben megfosztották vezérigazgatói tisztségétől (a zsidótörvények miatt), majd a gyárból is kitiltották. Akkortól bizalmas munkatársai útján, otthonából illegálisan irányította a céget. 1944 őszén a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult, még Svájcba távozhatott volna, de nem akarta elhagyni vállalatát. Feleségét és őt magát Raoul Wallenberg bújtatta több mint ezer más zsidóval együtt. Decemberben Richter Gedeont meggyilkolták a nyilasok: másokkal együtt a Dunába lőtték"

A görény kurzus tetteiben- és most már képviselőinek szóhasználatában, megnyilvánulásaiban is antiszemita, és anti humanista.

"A zsidó hallgatók aránya így az 1928-as 8,8%-ról évente 1%-ot nőtt. A tendenciát 1935-ben a törvényhozás megkerülésével a Gömbös-kormány szakította meg, betartatva a faji numerus clausust. 1939-ben a II. zsidótörvény a faji paragrafust törvényileg is visszaállította, immár nevén nevezve a „zsidó hallgatók”-at.
De ekkorra a nemzetközi környezet is megváltozott. Zsidókvóta volt érvényben nyolc európai országban, például Lengyelországban is. Sőt az I. világháború után amerikai és kanadai magánegyetemek is (például a Harvard, a Yale és a Columbia) numerus clausust vezettek be a feketék, a katolikus bevándorlók, a zsidók és a nők ellen is, élve egyetemi autonóm jogaikkal.

Becslések szerint 1920 és 1945 között hatezer zsidó fiatalt szorított ki a magyar felsőoktatásból a numerus clausus törvény, ráadásul a helyükre érkező hallgatók valamivel rosszabb érettségi átlaggal is rendelkeztek. Emellett - bár nem a numerus clausus, hanem a zsidóellenes közhangulat és politika miatt - olyan korszakos zsenik nem dolgozhattak itthon egyetemi tanárként, mint Neumann János, Kármán Tódor vagy éppen Polányi Károly. "
Tehát ne keverjük már a egyes amerikai magánegyetemek -az egyetemi autonómia alapján hozott- felvételi intézkedéseit a hazai felsőoktatás állami szabályozásával.

@Őrnagy: ma, 10:28
Egyetlen okot mondj amiért el kellene higgyem szép mesédet gyermekem.
Sok mindent írtál már eddig, éppen csak a megbékélést és a múlt reális feldolgozását, távolságtartó értékelését nem találom közte.
Mondd köagy, a megbékélés nevében nevezel "gyagyásnak" vagy ez nálad olyan beidegződés, mint másnál a b+-ezés?

Hát akkor közösen emlékezzünk Horthy Miklósra!!!???
Röviden csak ennyi
barátilag
J.L.