Köszönetet mondott Frank-Walter Steinmeier német államfő a közép-európai népeknek a hazája újraegyesítéséhez nyújtott segítségért szombaton Berlinben a német fővárost kettéosztó fal ledöntésének 30. évfordulójára rendezett ünnepségen.
A lengyelek, a magyarok, a csehek és a szlovákok bátorsága és szabadságszeretete nélkül nem valósulhatott volna meg a német egység és nem történhettek volna meg a térségbeli békés forradalmak
- hangsúlyozta a szövetségi elnök a visegrádi négyek országcsoport tiszteletére emelt szobornál, amelynél Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar és Zuzana Caputová szlovák államfővel együtt virágokat helyezett el.
Az ünnepségsorozat következő rendezvényén,a belvárosi Bernauer utcai központi emlékhelynél felállított szobortól alig száz méterre álló Megbékélés kápolnájában Angela Merkel kancellár mondott köszöntőt, kiemelve: az embereket kirekesztő és a szabadságot korlátozó falak soha nem annyira erősek, hogy ne lehessen ledönteni őket.
A kancellár kiemelte, hogy november 9. nemcsak a berlini fal ledöntésének, hanem a náci Németországban 1938-ban zsidók ellen elkövetett pogromok kezdetének évfordulója is. Ezért ez a nap arra is inti a németeket, hogy mindig következetesen fel kell lépni a gyűlölettel, a rasszizmussal és az antiszemitizmussal szemben.
Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a közép-európai népek segítségével harminc éve győzelemre vitt békés forradalom vívmányainak fennmaradása nem automatizmus, nem magától értetődő, természetes folyamat. Ezekért az értékekért, a demokráciáért, a jogállamiságért és az emberi méltóság iránti tiszteletért nap mint nap meg kell küzdeni, és ez az ügy a jelenkorban, a mélyreható technológiai és globális változások idején aktuálisabb, mint bármikor az utóbbi harminc évben.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Axel Kalusmeier történész, az egykori fal egyik leghosszabb megmaradt szakaszán kialakított emlékhelyet működtető alapítvány (Stiftung Berliner Mauer) vezetője, aki hangsúlyozta: az 1989-es békés forradalom hagyatéka a jelenkornak mindenekelőtt az, hogy mindenkinek felelősséget kell vállalnia a közösségért, gyakorolni kell a toleranciát, tisztelni és védeni kell a demokráciát és az emberi jogokat, és "meg kell tölteni élettel az egyesült Európa álmát". Ez az üzenet minden eddiginél fontosabb most, "a populizmus és a szégyenletes antiszemitizmus erősödésének" idején – mondta.
A központi állami ünnepségen a visegrádi négyek államfői, Frank-Walter Steinmeier és Angela Merkel mellett részt vett a német törvényhozás mindkét kamarájának vezetője, Wolfgang Schäuble Bundestag-elnök és Dietmar Woidke brandenburgi kormányfő, a tartományi kormányokat összefogó Bundesrat soros elnöke, valamint Michael Müller, a tartományi rangú Berlin kormányzó polgármestere és több száz meghívott vendég, akik között magyar, lengyel, cseh és szlovák fiatalok is voltak.
Berlinben a hét eleje óta ünneplik a fal ledöntésének évfordulóját egy több mint 200 eseményből – kiállítások, koncertek, pódiumbeszélgetések sorából álló – rendezvénysorozattal. A legnagyobb szabású rendezvényt szombat este tartják a Brandenburgi kapunál. Az ünnepi szónok Frank-Walter Steinmeier államfő, a beszéd után a berlini Állami Operaház (Staatsoper Unter den Linden) zenekara, a Staatskapelle Berlin tart hangversenyt Daniel Barenboim vezényletével. Az együttes Ludwig van Beethoven 5. – Sors – szimfóniáját adja elő egy nagyjából 120 perces műsor keretében, amelyben a Németország megosztottságának és újraegyesítésének témája köré szervezve különböző zenés és táncos betétek kapnak helyet.
Az egykori Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát.
A fal felhúzására a kivándorlási hullám miatt volt szükség, amely azzal fenyegetett, hogy vészesen megcsappan az NDK népessége. A két Németország megalapításától, 1949-től a fal felhúzásáig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán.
A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert elfogtak szökés közben, és sokan életüket vesztették. Az áldozatok többségét lelőtték a keletnémet határrendőrök, mások vízbe fúltak, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el.
(MTI)
(Fotó: pixabay.com)
9 hozzászólásarrow_drop_down_circle
egy egyébként tegnapi ferdítés margójára
„ Köszönetet mondott Frank-Walter Steinmeier német államfő a közép-európai népeknek a hazája újraegyesítéséhez nyújtott segítségért szombaton Berlinben a német fővárost kettéosztó fal ledöntésének 30. évfordulójára rendezett ünnepségen.” harsogja a derék matyar média az MTI-re hivatkozva.
A német eredetit nem találtam meg - csak így (youtu.be/gjJ0dEUizeY) és számos címben: „Steinmeier dankt Osteuropäern für Beitrag zu Mauerfall”- de az angolszász sajtó szerint: „"Without the courage and the will to freedom of the Poles and Hungarians, the Czechs and Slovaks, the peaceful revolutions in Eastern Europe and Germany's reunification would not have been possible," Steinmeier said.”!
Na ja egyébként is nem lehet akkora barom, hogy német létére közép-európázon!!! =))
...
Ez az esemény nagy jelentőséggel bír az Európában történő változások szempontjából a nyolcvanas években. Nem kizárólag azért, mert ez volt az első alkalom, hogy egy kommunista kormány leszögezte, hogy az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi egyezmények betartása fontosabb, mint a Varsói Szerződés más tagállamaival kötött paktumok. Fontos azért is, mert ez a döntés volt az, amelyről később több neves politikus és szakember emlékezett meg úgy, mint a két Németország újraegyesülésének kezdőlökéséről.
...
Horn Gyula a nemzetközi politikai színtéren ezt követően a vasfüggöny lebontásának jelképévé vált, amit számos, leginkább Németországból származó díja, elismerése is bizonyít."
horngyula.com/hatarnyitas
Németek még mindig a nyugati határnál állanának sorba? Köszönet Német Miklósnak,Horn Gyulának és még
talán Horváth Istvánnak járna ki akik a további életüket tették kockára mint arra volt már példa? Megtorlás csak
azért maradt el,mert akkor éppen omlóban volt a nagy testvér szervezete,ami mára megerősödve most majd a
Paks 2-őn veri le?
Új hozzászólás