Atomcsapással fenyegeti Párizst Moszkva, ha francia katonák érkeznek az ukrán frontvonalra

Bár az elemzők többnyire irreálisnak tartják Macron francia elnök kijelentését, miszerint nem zárja ki szárazföldi csapatok Ukrajnába vezénylését, a katonai helyzet romlása a Donbasz térségében sokakat elgondolkoztat a jövőt illetően. Így egyre több – főleg az orosz határ mentén fekvő – NATO-ország vezetője követi Macront, és beszél arról: „minden lehetőség nyitott”. Az oroszok válaszul atomháborúval fenyegetőznek – parlamenti alelnökük szerint az idei olimpiának helyszínt adó Párizst is célba vehetik. A nukleáris háború veszélye ugyanakkor nagyon kicsi, ráadásul a NATO meghatározó tagállamai közül az Egyesült Államok, Németország, Olaszország és Spanyolország sem akar csapatokat küldeni Ukrajnába. Akik pedig mégis erről beszélnek, azok is csak  akkor vetnék be a katonáikat, ha a NATO-szövetségesek koalícióban lépnének fel.

Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója, Szergej Nariskin a napokban elsődleges célpontnak minősítette azokat a francia katonákat, akik esetlegesen Ukrajna területére érkeznének. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Nariskin utalt a napóleoni hadjáratra is a fenyegetéskor: a francia katonákra szerinte ugyanaz a sors várna, mint akik elődeik közül „karddal érkeztek az orosz világ területére”. Nariskin hozzátette, hogy információik szerint Franciaország egy kétezer fős alakulat Ukrajnába küldésére készül.

Krasznogorszk, 2024. március 22. Orosz gárdista áll a lángoló Crocus City Hall nevű hangversenyteremnek otthont adó épületnél, amelyben katonai terepruhát viselő fegyveresek tüzet nyitottak Krasznogorszkban 2024. március 22-én. Szemtanúk szerint az automata fegyverrel felszerelkezett támadók gránátot vagy gyújtóbombát dobtak a nézőtérre, ahol nagy robbanás hallatszott, majd tűz keletkezett. A támadásnak legkevesebb 90 halálos és több mint száz sebesült áldozata van. MTI/AP/Dmitrij Szerebrjakov

Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament alsóházának alelnöke szintén arról beszélt: mindenkit megölnek az Ukrajna területére lépő francia katonák közül. Márpedig Tolsztoj nemcsak jövőbeni bevetésekről beszélt a francia BFM TV-nek, utalt arra is, hogy információi szerint 13 ezer külföldi zsoldos harcol(t) Ukrajnában, közülük pedig 360 francia. A 360 zsoldos közül 147-et már meg is öltek az oroszok – tette hozzá az alsóházi alelnök – írja a a 24.hu

Tolsztoj szerint Oroszország fontolgatja a Párizs elleni atomcsapást is. Mindez rémisztően, ha valószerűtlennek is hangzik a francia fővárosban idén megrendezendő olimpia előtt. Vlagyimir Putyin orosz elnök egyébként már februárban azzal fenyegetőzött, hogy „Oroszország senkinek nem engedi meg, hogy beavatkozzon a belügyeibe” és országa „stratégiai nukleáris erői teljes készültségben állnak” – írta a Newsweek. Putyin azóta is többször felemelgette az atomháború és az emberi civilizáció megsemmisülésének veszélyét.

Mindeközben a Le Monde elismeri: Párizs szövetségesei nem lettek boldogok a francia elnök február végén elhangzott szavaitól. Macron az általa összehívott párizsi tanácskozás után hangsúlyozta: nem zárja ki szárazföldi csapatok Ukrajnába küldésének a lehetőségét. Hozzátette viszont, hogy ezzel kapcsolatban nincs konszenzus a húsz európai vezető részvételével tartott találkozón. Majd azt is megjegyezte: „Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Oroszország ne győzzön”.

Macron kijelentése már február végén is értetlenséget váltott ki Európában, több elemző is irreálisnak tartotta a francia elnök felvetését. A német kancellár, Olaf Scholz például határozottan ellenzi a csapatok küldését Ukrajnába. Így tesz Joe Biden amerikai elnök is, aki évértékelő beszédében ugyan határozottan Ukrajna mellé állt, de a kongresszus alsóházának republikánus tagjai akadályozzák egy hatvanmilliárd dolláros katonai segélycsomag elfogadását, melyet Kijevnek szánna az elnöki adminisztráció. Az oroszok közben kihasználták az amerikaiak több hónapja tartó „holtpontját”, folyamatosan nyomulnak előre, és nyilvánvalóan a katonai helyzet romlása vezetett Macron nyilatkozatához is, melyben felvetette a nyugati katonák esetleges megjelenését Ukrajnában.

Ugyanakkor Scholz egyértelműen azt hangsúlyozza, hogy a „NATO ne legyen hadviselő fél” az ukrajnai háborúban. A német kancellár ellenzi azt is, hogy Taurus cirkálórakétákat, illetve robotrepülőgépeket küldjenek Kijevnek. Tavaly még csak akkor engedte volna állítólag ezek eladását Ukrajnának, ha korlátozzák a hatótávolságukat, nehogy Moszkvát tudják lőni vele, az idén pedig már teljesen elzárkózott ettől.

A lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski arról beszélt nemrég, „nyílt titok”, hogy jelenleg is vannak NATO-katonák Ukrajna területén.

Az AP hírügynökség szerint Németország és Lengyelország még február végén megerősítette: nem kívánnak csapatokat küldeni Ukrajnába. Ugyanakkor Lengyelország álláspontja mintha módosulna, ami összefügghet azzal, hogy Macron kelet-európai körútra indult, ahol találkozott a balti országok vezetőivel is, akik jobban hajlanak a francia álláspont elfogadására, mint a németek. Ezek után, március 8-án már Sikorski is arról nyilatkozott, nem elképzelhetetlen, hogy NATO-erők legyenek jelen Ukrajnában, és elkezdte nagyra értékelni a francia elnök erre vonatkozó kijelentéseit.

A lengyeleknél is egyértelműbben nyilatkozott a finn külügyminiszter. Elina Valtonen ugyanis kimondta, felmerült csapatok Ukrajnába telepítésének a lehetősége. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Finnország nem tervezi a közeljövőben csapatok küldését Ukrajnába.

A balti államok is igyekeznek támogatni Macron ötletét, de csak óvatosan, hiszen határosak Oroszországgal. Észtország, Lettország és Litvánia vezetői ezért változó hangsúlyokkal ugyan, de arról nyilatkoznak, hogy „minden eshetőséget mérlegelnek” – erről beszélt például az észt miniszterelnök, Kaja Kallas –, illetve nem zárnak ki semmilyen opciót.

A szlovák miniszterelnök, Robert Fico viszont biztosan nem küld katonákat Ukrajnába. A cseh miniszterelnök, Petr Fiala szintén kizárta ezt a lehetőséget. A kérdés „nem releváns” Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint sem, akinek országa hosszas huzavona után csatlakozhat a NATO-hoz a török és a magyar parlament beleegyezését követően. A NATO hamarosan távozó főtitkára, Jens Stoltenberg is azt hangsúlyozta: nincsenek a szövetségnek olyan tervei, hogy katonai erőket küldjön Ukrajnába. A NATO nagyobb tagországai közül egyébként nemcsak az USA és Németország, hanem Spanyolország és Olaszország sem tervezi katonák küldését Ukrajnába.

Magyarország vezetői pedig számtalanszor elmondták, hogy sem fegyvert, sem katonát nem küldenek az ukránok megsegítésére. Szemben Macron „stratégiai kétértelműségével”, az Orbán-kormány a stratégiai nyugalmat hangsúlyozza.