Egy a metrónál dolgozó ismerősöm hónapokkal ezelőtt azt mondta: nem az a kérdés, történik-e katasztrófa, hanem az, hogy mikor - írja a BKV Figyelő blog szerzője.
BKV-sok szerint amikor tavaly tavasszal porig égett egy metrókocsi a 3-as vonalon, csak a szerencsén és a sokat próbált BKV-dolgozókon múlt, hogy nem halt meg senki. Hisztériakeltés, szenzációhajhászás nélkül kijelenthető: nem lesz mindig ilyen szerencsénk.
A blog cikkében olvasható, hogy a főváros, a BKK és a BKV vezetői rendszeresen elmondják, hogy a helyzet lassan tarthatatlanná válik. Zajlik ugyan a felújítás előkészítése, ahogyan a tűzoltás is - a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Ugyanakkor mindannyian tudjuk azt is, hogy pénz nélkül ez nem fog menni, pénz pedig nincs.
Nincs ennyi pénze a forrásaitól (és nem mellesleg hatásköreitől) megfosztott fővárosnak, a BKK-nak, pláne a 70 milliárdos külső és több százmilliárdos belső eladósodottsággal küzdő BKV-nak. Tetszik vagy sem, ehhez állami vagy uniós forrás kell. Ebből sem politikai, sem presztízskérdést nem szabad csinálni.
Hogy egyértelmű legyen: az a döntéshozó, aki nem érti vagy nem akarja érteni a problémát, a tűzzel játszik. Legyen még egyértelműbb: az utasok életével. Budapest, a BKK és a BKV vezetése nem azért kuncsorog a kormánynál, mert nincs más dolga (ó, van az bőven), hanem mert a 3-as metró felújítására költeni kell. Pont. Nincs más opció.
életét követelheti! Amennyire én tudom, szétlopták a BKV-t, ezért nem volt pénz karbantartásra. És most itt a következmény!