Magyarországnak erőteljes jelzést kellett adnia, hogy nem fogadja el a nemzeti hatáskörök uniós elvonását, az EU alapszerződésének "lopakodó" módosítását – indokolta Orbán Viktor pénteken Brüsszelben azt, hogy az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozásán David Cameron brit miniszterelnökkel együtt ellenezte Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő jelölését az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, az Európai Bizottság elnöki tisztségére.
Demokráciában az a normális eljárásrend, hogy ha nincs egyetértés, akkor szavaznak, most pedig ez történt, és 26-2-es eredmény jött ki, ám ő – mondta – akkor is nemmel szavazott volna, ha azt egyedül teszi, mert elvi kérdésről volt szó.
A kormányfő szerint Magyarországnak világos és erős jelzést kellett adnia: nem járul hozzá ahhoz, hogy "a konszenzusra való törekvés egyébként dicséretes szándékával időnként átlépjük az alapszerződés kereteit".
Ezzel arra utalt, hogy az EU alapszerződése a tagállami vezetők testületét – az Európai Tanácsot – jogosítja fel a bizottsági elnök jelölésére, ám most végeredményben azt a gyakorlatot követték, hogy a májusi európai parlamenti (EP-) választáson győztes pártcsalád, az Európai Néppárt előre megnevezett csúcsjelöltjét, Junckert nevezték meg európai tanácsi jelöltként. Előzőleg vita bontakozott ki az EP-ben képviselt pártcsaládok számos vezető politikusa és egyes tagállami vezetők között arról, hogy a pártok csúcsjelöltjeinek listája mintegy automatikusan jelenti-e azt a "választékot", amelynek alapján a tagállami vezetőknek jelöltet kell választaniuk.
Orbán Viktor szerint ha az alapszerződés nem ad elegendő mozgásteret, és új szabályokra van szükség, akkor azt fel kell vetni, meg kell vitatni, és módosítani lehet az alapszerződést "transzparens, demokratikus, előkészített és megfontolt" módon – az viszont helytelen, ha értelmezésekkel eltérnek az alapszerződés eredeti szándékaitól. Mint megjegyezte, az alapszerződés betartása mindig a kisebbek érdeke, mert "a nagyok a puszta erejüknél fogva is képesek az érdekeiket érvényesíteni".
A magyar miniszterelnök kitért arra is, hogy az elmúlt öt évben olyan kérdéseket is megpróbáltak EU-hatáskörbe vonni, amelyek egyértelműen nemzeti hatáskörbe tartoznak. Ilyen kérdésként említette a rezsicsökkentést, a bankadót, a földvédelmet, de szerinte még a pálinkafőzés adóztatásának a kérdése is ide tartozik.
Miután "bevett gyakorlattá vált az egyébként kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ügyek brüsszeli megkérdőjelezése", Magyarországnak "erőteljes jelzést" kellett adnia abban a tekintetben, hogy ezt a gyakorlatot "nem lehet folytatni, és ki fogunk állni a magyar érdekek mellett" – mondta, hangsúlyozva, hogy ezzel valójában nem egy személyről szavazott, hanem az eddig kialakult gyakorlat megváltoztatása érdekében adott jelzést. Számára ez – tette hozzá . nem személyes kérdés, és úgy tekinti, hogy kiállt valami mellett, "ami ráadásul messze túlmutat a saját személyes érdekeinken, és az Európai Néppárt érdekein is".
alapszerződés betartása mindig a kisebbek érdeke, mert „a nagyok a puszta erejüknél fogva is képesek az érdekeiket érvényesíteni”
Tehát nem úgy ahogy ő és biodiszlete itthon megcsinálta.
Nevetséges ez az ember amikor okosakat mond, és nem veszi észre, az általa bevezetett hazai gyakorlat kritikáját írja le.