Van olyan munkahely, ahol négy napig tart egy munkahét

Miközben a túlóratörvény miatt tüntetések zajlanak az utcán , egy magyar cég bevezette a négynapos munkahetet.

Fotó: Pxhere.com

Pócsik László autórestauráló-műhelyében már csütörtökön péntek van, pénteken pedig hét vége. Az eggyel több szabadnapot mindenki hét közben dolgozza le, amikor is nyolc helyett tízórás a napi műszak. A Blikknek adott interjújában beszámol a tapasztalatairól és az eredményekről.

Sokkal kipihentebben jönnek dolgozni a munkatársak hétfőnként, másrészt lett egy olyan szabadnapjuk, amikor elintézhetik például a hivatali dolgokat vagy családjukkal tölthetik az időt. Tény, hogy két órával hosszabbak így a munkanapok, ám előtte is sokan rohangálással, ügyintézéssel, bevásárlással töltötték el a műszak utáni egy-két órát – összegezte a néhány hónapos tapasztalatokat a Dakar-ralikról is ismert Sandlander tulajdonosa, Pócsik László.

A szakmámat talán legjobban sújtja a munkaerő-elvándorlás. A versenyképes fizetés ma már kevés a munkavállalók megtartásához. Észak-Európában, valamint Amerikában több cég is átállt az új munkarendre, és nagyon kedvező volt a fogadtatás. Ezért vágtam bele én is – magyarázta a cégvezető.

A dolgozók különféleképp töltik el a háromnapos hét vége első napját. A korábbi Dakar-pilóta, Szaller Zoltán (44) például garázsépítésbe fogott otthon, az új munkarend óta végre haladni is tud a munkával.

Vagy éppen el tudok menni a gyerekért az iskolába, elkísérem edzésre. Meg kell még szoknom, egyelőre furcsa, hogy csak úgy van ez a nap – avatta be a Blikket terveibe Szaller.

Minden munka stresszforrás, ami igénybe veszi a szervezetet. Az átlagember nehezen viseli a 10 óránál hosszabb munkát, ezen felül már több idő kell a regenerációra. Vagyis nem éri meg a túlzásba vitt túlóráztatás, mert már a hatékonyság rovására megy – hívta fel a figyelmet Hollósy-Vadász Gábor munkapszichológus. A szakember szerint egy ilyen hét után minőségi pihenésre van szükség, programot szervezni, akár többnapos kikapcsolódással.

A versenyszférában terjed a négynapos munkahét, és tíz éven belül akár általánossá is válhat. Ám a közszférában nem valószínű, hogy teret nyerhet, hiszen elképzelhetetlen, hogy pénteken zárva legyenek a hivatalok – jegyezte meg Hollósy-Vadász Gábor.

Duplázódik az időkeret

Majdnem duplájára emelné az elrendelhető túlórák számát a rabszolgatörvényként elhíresül jogszabály, amely ellen tüntetések kezdődtek Budapesten. Jelenleg 250 óra túlmunkát lehet egy évben elrendelni, az új törvény ezt 400 órára, vagyis 50 munkanapra növelné. Ehhez azonban minden esetben az kell, hogy a munkavállaló beleegyezzen a feltételekbe. A munkaidőkeretet is megemelték, ez mostantól 3 év.

Januártól jön a heti 68 óra munka

Januártól akár heti 68 órát is dolgoztathatja munkavállalóit a Henkel Magyarország Kft. Békés megyei gyárában – tudta meg a portfolio.hu. Ez azt jelenti, hogy öt napon keresztül 12 órát robotolhatnak a dolgozók, a hét végén pedig nyolc órát a szakszervezettel történő megállapodás nyomán. Ráadásul hiába dolgozik valaki hat napot egy héten, nem feltétlenül keletkezik túlmunkája, ha a következő héten kevesebbet dolgozik.

Ekkora munkaterhelés mellett egyáltalán nem marad szabadideje és magánélete a dolgozóknak – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének volt főtitkára a lapnak, aki szerint az ország számos területén nincs választási lehetőségük az embereknek, ha munkahelyet akarnának váltani a túlmunka miatt. Szerinte ebben az a félelmetes, hogy ehhez még a rabszolgatörvény elfogadására sem volt szükség.

Csak önként lehet túlórázni

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az ellenzék szándékosan félremagyarázza a túlmunkaidő bővítéséről szóló törvényt. Azt magyarázta a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában, hogy a magyar gyakorlat lehetővé teszi azt, hogy a munkavállaló – csak önként, saját beleegyezésével, írásban nyilatkozva – többletmunkával több pénzt keressen.

(Blikk.hu)