Most Lázár Ervin meséi kerültek a célkeresztbe a Meseország mindenkié című könyv után

A Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa szerint Lázár Ervin meséiben olyan képzavarok vannak, amelyek nincsenek jó hatással a gyerekek egészséges fejlődésére.

Deák-Sárosi László, Phd, filmesztéta, költő, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa úgy gondolja, nemcsak a Meseország mindenkié című, a szélsőjobboldalt kiakasztó mesekönyv okozhat károkat a gyerekek fejlődésében, hanem Lázár Ervin is – írja a HVG.

A napokban jelent meg hazánkban az első LMBTQ-érzékenyítésre szánt mesekönyv, Meseország mindenkié címmel. A megjelenést heves tiltakozások követték, több cikk foglalkozik vele, vitafórumokon tárgyalják, tüntetéseket szerveznek ellene, és aki nem ért egyet a könyv ideológiájával, fizikai fenyegetéseket is kaphat

– kezdi a KDNP-s vasarnap.hu-n cikkét Deák-Sárosi László, a kormánypárti Magyarságkutató Intézet munkatársa.

Később azt írja

Lázár Ervin meséi mindig is taszítottak – a címadó mese, A hétfejű tündér különösen. Nem értettem, miért zavarja össze a gyerekeket valaki azzal, hogy egyetlen ellentmondásos semmilyen-karaktert formál a hétfejű sárkányból és a jó tündérből. A gyerekeknek abban a korban, amikor meséket hallgatnak vagy már épp olvasnak, szükségük van egy biztos értékrendre, amelyben a jó és a rossz különválik, és a jó győz. Ez alapozza meg a világlátásukat, a stabil értékrendjüket. Mindezt megerősíti a mesekutatás, de a pszichológia és annak a fejlődéslélektan-ága is.

Deák-Sárosi szerint a “hétfejű tündér”, mint kép “fogalomzavart és értékvesztést” is eredményez egy gyerekben. Azt is hozzáteszi, hogy a furcsa mesefigura kiterjedően okozhat károkat, mert például “sok jó mese tanulságát rontja el a „hétfejű tündér” és sok más képtelen alakzat”.

A Magyarságkutató Intézet munkatársa ezután A féreg meséjén is értetlenkedik.

Azt írja,

Az A féreg című mese talán a legelborultabb. Az olvasó nyomban rájön, hogy ez a Nagyapó répája című (orosz) népmese parafrázisa, csak Lázár változatában – répa helyett – egy férget kellett volna a szereplőknek kihúzniuk (nem sikerült nekik).

Hozzáteszi:

Minő zavart okoz ez a fejekben! A féreg népnyelven mindenféle kártékony állatot jelent; lehet a hengeres testű, gilisztaszerű élőlény, de akár kígyó, béka, egér, veszett farkas is. A lényeg tehát az, hogy valamiféle kártékony állatról van szó. Kérdés, hogy miért is kellene a többi, döntően rokonszenves állatnak kihúznia a fából a beszorult férget? Már ez értelmezhetetlen egy gyerek, de hozzátenném, egy felnőtt számára is. Mivel a mesék az érzelmekre hatnak, és a jó-rossz párharcáról szólnak, nehezen eldönthető, hogy akkor a gyerek – illetve a felnőtt – örüljön-e vagy sem, hogy végül nem tudták kihúzni a férget? Ha az a féreg olyan undok és kártékony, akkor talán jó, hogy ott maradt, na de akkor az állatok miért próbálták meg kihúzni? Erre semmilyen magyarázat nincs a mesén belül, de nem is lehet. Ráadásul ez a mese kudarccal zárul, ami akkor is rossz élmény lenne, ha egy rokonszenves kis mókust nem sikerülne megszabadítani a fogságából.

Majd odáig jut, hogy azok a felnőttek, akik Lázár “öncélú” képzettársításain tudnak nevetni, megrekedtek fejlődésük egy korábbi szakaszában.

Cikkét így fejezi be:

Léteznek tehát ilyen hasznos idióta írók és olvasók, akiket a konzumidiótákat kitermelő gazdasági háttérhatalom fel tud használni saját céljaira. Akik még vagy már nem értek el a formális műveletek szakaszába, illetve a kritikai reflexiónak egy szintjére, vagyis az arányosság és a fokozatosság józan paraszti ésszel is belátható állapotába, azokkal bármi elfogadtatható, még az is, ami a saját érdekükkel szemben áll.

Forrás: vasarnap.hu, HVG, 24.hu