Ezt ne csak itt ossza meg, hanem mondja el a propaganda által megtévesztett ismerőseinek is – írta visszaemlékezését Hadházy Ákos.
Kép: Facebook/Hadházy Ákos
A politikus szerint érdekes, ha Tiborczéknak kell, van pénz akkor is, ha nem jönnek az EU-s támogatások. 244 milliárd iszonyatosan sok pénz, ennyiből az összes tanár fizetését kb. 45 százalékkal meg lehetne emelni egy éven keresztül.
Mindezzel arra utalt, hogy pár napja arról számolt be, hogy fideszes mércével nézve is kiemelkedően mocskosat húzott a kormány:
az állam 244 milliárd forintért megveszi Tiborcz István „üzlettársától” azt a betonmonstrumot, amit a zuglóiak akarata és tiltakozása ellenére építenek a Bosnyák tér mögé, az egykori Csömöri úti sporttelep helyére.
A független politikus kitért arra is, hogy az április 6-án megkötött adásvételt természetesen nem verték nagydobra, csak véletlenül bukkantak rá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerződései közt.
Leírom még egyszer, mennyi pénzről van szó: 244 000 000 000 forint! Nagyságrendileg ennyibe kerülne a pedagógusok béremelése évente, de arra természetesen nincs pénze a kormánynak, ahogy a napokban sok egyéb mellett lefújtak egy sor iskolaépítési projektet is, mert arra sincs pénz.
- írta korábban és akkor kifejtette, hogy annak ellenére nem szóltak még a zuglói városházának sem, hogy az önkormányzatnak elővásárlási joga van erre a területre – mivel nincs 244 milliárd forintja, ezzel nem tud élni, de akkor is értesíteni kellett volna hivatalosan. Zugló egyébként sokszorosan rosszul jár ezzel az üzlettel:
az állam nem fizet építményadót, és nagyon valószínű, hogy a NAV-ot költöztetik majd ide, az pedig iparűzési adót nem fog fizetni.
A tulajdoni lapokból kiderül, hogy a Bayer leánycége, a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. már kapott is mintegy 31 milliárd forintot az államtól, igaz, jelzálogjoggal biztosítva.
36 hozzászólásarrow_drop_down_circle
csak ennyi
barátilag
J.L.
Mocskos emberekből álló kormány csak mocskosat tud húzni, erről pénteken is tanúbizonyságot tett, csak mint az őket hatalomban tartó társadalom. Szégyellje magát minden szülő, minden tanár, minden, mozgásában, anyagiakban nem akadályozott magyar, aki a diákok kérése, felhívása, a mindannyiunk érdeke ellenére otthon maradt. Ha a paraszt bácsi Mezőkövesdről fontosnak érezte, hogy a jelenlétével tegye le a voksát a jövőnkre, ha az idősek érezték ennek a kérésnek és a cselekvésnek a súlyát, akkor jogosan kérdem: hol maradtak az iskolás gyermekek szülei?
Hogy csalódott vagyok, immár sokadszor csalódott, s hogy mennyire, arra már nincsenek szavak. Csak Budapestről többszázezren kellett volna összegyűlnünk. Így csak röhögött a Parlamentben az a néhány fideszes. Ki is üzentek. És megérdemeltük. Nem mi, akik ott voltunk. Hanem Magyarország.
Az Európai Bizottság 2022. december 22-én jóváhagyta a magyar EFOP+ programot, azonban a jóváhagyásról szóló végrehajtási határozatba beleírták, hogy a Bizottság értékelése szerint Magyarország nem teljesít több úgynevezett feljogosító feltételt. Amíg a feljogosító feltételek nem teljesülnek, a kifizetések sem indulhatnak meg azon programelemeknél, amelyek a nem teljesült feltételekhez kapcsolódnak.
Az egyik „horizontális”, azaz minden programelemet érintő feljogosító feltétel az EU Alapjogi Chartájának hatékony alkalmazását és végrehajtását várja el. Ez a Bizottság decemberi értékelése szerint nem teljesült Magyarországon, elsősorban a bírói függetlenséggel kapcsolatos hiányosságok miatt.
A Bizottság ugyanazokkal a kifogásokkal élt az operatív programok értékelésekor, mint a magyar helyreállítási tervnél, és ugyanazokat az elvárásokat fogalmazta meg a bírói függetlenség erősítéséről, amelyekről a helyreállítási terv „szupermérföldköveiről” szóló cikkünkben már írtunk.
A hiányosságok orvoslása érdekében többek közt elvárják az Országos Bírói Tanács jogköreinek megerősítését és a bírói függetlenség erősítését a Kúrián, illetve annak a lehetőségnek a megszüntetését, hogy a volt alkotmánybírók pályázat nélkül kúriai bíróvá válhassanak.
A magyar parlament május 3-án fogadta el a fenti problémákra reagáló igazságügyi törvénycsomagot, amit május 10-én ki is hirdettek a Magyar Közlönyben.
Maga a törvénycsomag június 1-jén lép hatályba, a kormány valószínűleg ekkor értesíti majd a Bizottságot, hogy sikerült teljesítenie a feljogosító feltételt. A hatályos pénzügyi szabályok szerint a Bizottságnak innentől számítva három hónapja lesz az értékelésre, és ha egyetért azzal, hogy a magyar törvénycsomag teljesíti a feljogosító feltételt, akkor ez az akadály elhárul az uniós források – és a pedagógus-béremelés – kifizetése elől.
Érdemes megjegyezni, hogy a Bizottság végrehajtási határozata alapján az Alapjogi Chartára vonatkozó feljogosító feltételnek a homoszexualitás és a transzneműség „népszerűsítését, megjelenítését” korlátozó magyar „gyermekvédelmi törvény” is ellentmond, ez azonban a pedagógus-béremelést nem veszélyezteti.
Tehát ha a magyar kormány nem törli el a gyermekvédelmi törvényt, azzal veszíthet forrásokat az EFOP+-ból, de nem a pedagógus-béremelésre szánt részéből.
Az oktatási stratégiának tartalmaznia kell többek között a szegregációtól mentes oktatásra vonatkozó intézkedéseket és pályakövetési mechanizmusokat. Hogy ezen kívül még milyen elvárásokat támaszt az uniós jog a stratégiával kapcsolatban, azt ebben a dokumentumban foglaltuk össze.
Sem a nyilvánosságra hozott EFOP+ programból, sem a Bizottság végrehajtási határozatából nem derül ki, decemberben miért értékelték úgy, hogy a magyar oktatási szakpolitikai stratégiák nem teljesítik a feljogosító feltételt.
Te faék egyszerüségü ember szerintem az egészből egy szót sem értettél.Krvnyd.HAHAHA
kösz jól vagyok a krvnyd.HAHAHA
Bezzeg a te anyád nem volt bárcás,csak egy engedély nélküli rohadt kurva aki mindenkivel lefeküdt.Köszönj minden férfinak az utcán lehet ő az apád.Krvnyd.HAHAHA
Új hozzászólás