Elfogadták a "bosszútörvényt"

Hosszas tiltakozások ellenére a parlament kedd délelőtt elfogadta a státusztörvényt .

Fotó: Facebook / PDSZ

136 igen, 58 nem és 0 tartózkodás mellett.

A törvény alapján a pedagógusok a közalkalmazotti jogviszonyból 2024. január 1-jével átkerülnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, változik az óraszámuk, és létrejön a teljesítményalapú bérezési rendszerük is.

Az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony – fenntartótól függetlenül – minden köznevelési intézményben dolgozó pedagógusra és a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottra kiterjed. A jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, és csak olyannal létesíthető, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes, továbbá a kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

A munkakörök betöltésénél alapszabály maradt a pályáztatás, a próba- és lemondási idő egységesen három hónap, a felmentési idő a munkatapasztalat hosszától függ, annak ideje 2-8 hónap lehet, a rendkívüli felmentésre – az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított – 15 nap lesz.

Meghatározták a fegyelmi eljárás szabályait is.

A törvény szerint a munkáltatónak szeptember 15-ig kell tájékoztatnia a pedagógust a jövő év elején bekövetkező jogviszonyváltozásról, a pedagógus szeptember 29-ig dönthet arról, hogy elfogadja-e azt.

A jövőben a tankerületi központ arra is utasíthatja a pedagógust, hogy a kinevezési okmányban meghatározott munkavégzési helytől eltérő, de ugyanabban a járásban található iskolában oktasson, feltéve, ha az új hely és a lakóhelye között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg. Az utasítás legfeljebb a tanítási félév végéig szólhat.

Az érintett hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a kisgyermeket nevelő, a gyermekét egyedül nevelő, hozzátartozóját ápoló pedagógus, valamint az, akinél ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását állapítottak meg.

A pedagógusok napi munkaideje nyolc óra, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejüket pedig heti 24 órában határozták meg.

Az alapszabadságuk mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet, például gyermekfelügyeletre, vagy továbbképzésre.

Megmaradtak az eddig is használt minősítési fokozatok, a pedagógusok illetményét pedig sávosan állapították meg.

E szerint a havi illetmény összege gyakornok esetén a kormány által rendeletben megállapított összeg,

- pedagógus I. fokozat esetén 410 000 forinttól 1 065 000 forintig,

- pedagógus II. esetén 430 000 forinttól 1 135 000 forintig,

- mesterpedagógus esetén 520 000 forinttól 1 365 000 forintig,

- kutatótanár esetén 640 000 forinttól 1 470 000 forintig terjedhet.

A fizetés megállapításakor a munkáltató figyelembe veszi egyebek mellett a szakmai gyakorlati időt és a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok is.

A munkáltató minden évben köteles értékelni a pedagógus teljesítményét, amely hatással lehet havi bérére.

Meghatározták azt is, hogy a pedagógusnak a tartós helyettesítésért többlettanítási óradíj jár.

Újdonság, hogy a kedvezményezett vagy felzárkózó településen dolgozó pedagógus, továbbá az a pedagógus, akinek intézményében a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a tíz százalékot és fejlesztőprogramot működtet, a havi illetményének húsz százalékával emelt összegű fizetés illeti meg.

A tanítási év minden év szeptemberének első munkanapjától számított, legalább száznyolcvan tanítási napig tartó szorgalmi időszak, amely legfeljebb július 15-ig meghosszabbítható, ha előre nem látható és el nem hárítható okból a tanítási évben a tantárgyi követelmények átadása nem biztosítható.

Ha az állami fenntartású iskola működése bármely okból nem biztosítható, a fenntartó eltérő feladatellátási helyet jelöl ki.

A hatályos szabályozástól eltérően a jövőben az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el az intézmény szmsz-ét, a pedagógiai programot és az éves munkatervet, amelyeket a fenntartó hagy jóvá. Jelenleg a nevelőtestület dönt ezekről a dokumentumokról.

A törvény eredetileg június 1-jével lépett volna hatályba, de a módosítások és egyeztetések miatt július 15-től lesz érvényes – írja a 444.hu.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, egész napos tüntetést terveztek a státusztörvény szavazásának napján a Kossuth térre. 

Március végén az aHangon jelent meg egy petíció, amivel pedagógusok jelezték, felmondanak, ha a kormány elfogadja a státusztörvényt. Az aHang közlése szerint a petíciót ötezer pedagógus írta alá.

A Kormány megmutatta, hogy a bosszútörvény adta retorzióktól reméli a pedagógusok, a szülők, és a diákok beletörődését a tarthatatlan oktatási állapotokba. Ez pedig azt jelenti, hogy végleg romba döntik az oktatás, és ezáltal az ország jövőjét!

- olvasható az aHang közösségi oldalán. 

Reggel óta itt vagyunk a Kossuth téren, és nem is megyünk haza egy jó darabig! Gyertek, csatlakozzatok hozzánk, Legyünk mi a változás!

A zárószavazás eredménye, ami magáért beszél. A bátorak megszavazták a bosszútörvényt. Köszönet Bakóczi Balázs képviselőnek a felvételért

- olvasható a PDSZ oldalán.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában arról beszélt, a teljesítmény lesz a legfőbb mérték az új pedagóguséletpálya-törvényben: amelyik tanár jobban és többet foglalkozik a gyerekekkel, az jobb fizetést is fog kapni.

Nemrég megjelent egy friss felmérés eredménye is, amelyben a pedagóguséletpálya-modellt osztályozták a tanárok.