Valamiért nagyon ellenzi a Fidesz az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, Semjén nemzeti érdekre hivatkozik – Az LMP huszonnyolcadszor is benyújtja javaslatát

Az LMP a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján, szerdán, huszonnyolcadik alkalommal is benyújtja az állambiztonsági múlt feltárását célzó törvényjavaslatát – mondta online sajtótájékoztatóján az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke.

A diktatúra titkaira nem lehet demokráciát építeni

– fogalmazott Keresztes László Lóránt. Kijelentette azt is: 2014 óta próbálnak érvényt szerezni az előterjesztésnek, amely segítene látni, hogy az egykori kommunista állambiztonság fenntartói miként hálózták be a rendszerváltó pártokat. Tudni szeretnék azt is, hogy az állambiztonság egykori emberei miként váltották politikai hatalmukat gazdasági hatalommá és milyen máig ható folyamatokat indítottak el.

A tisztánlátást azonban a Fidesz-KDNP többség huszonhét alkalommal, vita nélkül akadályozta meg

– jelentette ki. Hozzátette azt is: a rendszerváltás óta hivatalban lévő minden eddigi kormányt is súlyos felelősség terheli mindezért.

Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 30-án. MTI/Balogh Zoltán

Felidézte, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tavasszal egy interjúban beszélt azokról az okokról, amelyek miatt akadályozzák az LMP javaslatának megvitatását. Ez alapján kijelentette:

szerinte a kormánypártok már "nemzeti érdekként akarják eladni, hogy az egykori állambiztonság embereit homályban tartják".

Hangsúlyozta: Semjén Zsolt érvei cáfolhatók, ezért arra kéri a kormánypárti politikust, adjon lehetőséget ezek nyilvános megvitatására.

Még márciusban, a 27. leszavazás után Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője a Népszavának úgy nyilatkozott,

akár arra is lehet következtetni, hogy a Fidesz politikailag ellenérdekelt az állambiztonsági múlt feltárásában.

Hozzátette:

Amíg az állambiztonsági iratok nyilvánossága nem valósul meg, nem lehet befejezettnek tekinteni a rendszerváltást. Ez a feltárás nem csupán a múltról szól, hanem a jelenről és a jövőről. A kommunista rendszer ügynökeinek legalább annyi büntetés jár, hogy megismerjük a nevüket és tetteiket. Az unió tagjává vált, volt szocialista államok közül több is jól kezelte ezt a kérdést. Ugyanakkor nálunk például Szita Károlyról, Kaposvár fideszes polgármesteréről 2005-ben, majd később is publikáltak adatokat kutatók, amelyek szerint Krakus Péter néven lelkes besúgója volt a kommunista rendszernek, mégis megmaradhatott egy megyei jogú város első emberének. Ez elfogadhatatlan.